Holub József és a Tagányi-könyvtár Pécsre kerülése
Egy „vidéki” történészprofesszori egzisztencia lehetőségfeltételei az 1920-as évek elején (II. közlemény)
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2015.02.02.05Kulcsszavak:
egyetemtörténet, egyetemi könyvtár, egyetemi karrier, történész, Erzsébet Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Holub JózsefAbsztrakt
The second part of the study reveals the potential adventages and limits of professional opportunities lay before József Holub during the Spring and Summer of 1923, and tries to determine those personal and professional considerations which finally led to his decision to accept the proffersorship at the Elisabeth University in the Autumn of the year. In the background of Holub’s personal choices, the paper also tries to reconstruct thoroughly the exact „institutional circumstances” and processes of decision making related to the filling of the (semi-)vacant department of Hungarian History of the University, which was in an in-transit state during 1923, and moved from Budapest to Pécs till the end of the year, while left behind many of its lead professors in the capital. Within this framework the author tries to point out that the acception of History professorship at the Elisabeth University was a good, but not necessarily the only (or even the best) choice for Holub in 1923.
Letöltések
Hivatkozások
Dr. Holub József és Dr. Irk Albert pécsi professzorok munkássága. Szerk. Ádám Antal. Pécs, 1986. (Studia iuradica auctoritate universitatis Pécs publicata, 109.)
Debreczeni-Droppán Béla: Hóman Bálint a Magyar Nemzeti Múzeum élén (1923–1932). In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2011. 82–93.
Degré Alajos: Iványi Béla (1878–1964). In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei, (1965):3. 10–11.
Font Márta: Hodinka Antal (1864–1946). Baranya, 9–10. (1996):1. 295–298.
Halasy-Nagy József: Summa vitae. Önéletrajzi vázlat. In: Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok. Studia historiae literarum et artium, 2.A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szerk. Lengyel András. Szeged, 1999. 207–237.
Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Adatok középkori vármegyei közigazgatásunk történetéhez. Budapest, 1917.
Klebelsberg Kuno: A magyar történeti kutatás feladatai és a szellemi tudományok terén a kutató munka megszervezése. A Magyar Történelmi Társulat közgyűlésein tartott elnöki megnyitó beszédek (1917–1923). In: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916–1926. Budapest, 1927. 74–129.
Kovács I. Gábor: A diplomások kereseti viszonyai a két világháború között. (Adatok a társadalmi hierarchiához). In: Kovács I. Gábor: Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest, 2011. 9–31.
Kovács I. Gábor – Kende Gábor: A két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációja és a középrétegek hierarchiája a társadalmi rangcímrendszer szerint a dualizmuskori Magyarországon. In: Kovács I. Gábor: Elitek és iskolák, fele-kezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest, 2011. 99–198.
Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Budapest, 2000.
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Budapest, 2006.
Lengvári István: Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. Per Aspera ad Astra, (2014):1. 15–25. || [DOI] https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.02
Nagy Janka Teodóra – Szabó Géza: Ecsetvonások Holub József tudományos portréjához. In: Tolna megyei levéltári füzetek, 11. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, 2006. 159–183.
Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem: 1923–1950. I–VII. kötet. [Gépirat] Pécs, 1983.
Ress Imre: Szekfű Gyula, a levéltárnok 1918–1919-ben. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. A szerk. munkatársa: Nagy József Zsigmond. Budapest, 2011. 76–97.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2005.
Stipta István: Jogtörténet-tudomány. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József. Budapest, 2003. 622–637.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
Szabó Mária: Illés József. Jogtörténeti Szemle, (1986):1. 95–96. || [DOI] https://doi.org/10.55051/JTSZ1986-1p95
Szeberényi Gábor: Holub József és a Tagányi-könyvtár Pécsre kerülése. Egy „vidéki” történészprofesszori egzisztencia lehetőség-feltételei az 1920-as évek elején. I. közlemény. Per Aspera ad Astra, (2014):2. 117–137. || [DOI] https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.02.07
Szeberényi Gábor: A levéltárnok és „tanítványa”. Historiográfiai háttérrajz Tagányi Károly és Holub József történetírásának összefüggéséhez. In: Pedagógia – Oktatás – Könyvtár. Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes születésnapjára. Szerk. Csóka-Jaksa Helga – Schmelczer-Pohánka Éva – Szeberényi Gábor. Pécs, 2014. 455–474.
Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története 1635–1935. (A Királyi Magyar Pázmány Péter-tudomány-egyetem története. IV. köt.) Budapest, 1935.
Sziklay László: Hodinka Antal, a modern magyar szlavisztika egyik úttörője. Filológiai Közlemények, (1978):2. 223–226.
Szögi László: Hóman Bálint az Egyetemi Könyvtárban. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2011.77–81.
Thienemann Tivadar: Az utókor címére. Thienemann Tivadar hátrahagyott életrajzi feljegyzései. Sajtó alá rend. Koncz Lajos. [Pécs, 2010.]
Vardy, Steven Bela: Modern Hungarian Historiography. New York–Guildford, 1976. (East European Monographs, 17.)
Waktor Andrea: „Kegyelmes Büzérnagy! ... Én ábrándozom a bécsi szép napokról”. Thallóczy Lajos és köre Bécs-ben. Budapesti Negyed, 2004. tél. (http://bfl.archivportal.hu/id-888-waktor_andrea_quot_kegyelmes.html) [2014.11.01.]
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
