A belföldi turizmus ereje – Budapest vonzereje a belföldi látogatók véleményének tükrében

Szerzők

  • Ivett Pinke-Sziva Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Intézet
  • Kitti Boros Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Intézet

DOI:

https://doi.org/10.15170/MM.2021.56.01.05

Kulcsszavak:

pandémia, belföldi turizmus, élményturizmus, Budapest

Absztrakt

A TANULMÁNY CÉLJA

A globális méreteket öltött koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg a turisztikai desztinációk és azok közül is főként a nemzetközi vendégforgalomra építkező célterületek működését. Az utazási korlátozások következtében szignifikánsan csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma Budapesten 2020-ban. Az elmúlt években a főváros nagy mértékben a külföldi vendégekre alapozta a költségvetését, ezért a külső hatásoknak rendkívül kitetté vált. A tanulmányunk célja, hogy képet adjon a városi turizmus pandémia által okozott kríziséről és abból való kiút egyik lehetőségének, a belföldi utazók megcélzásának vizsgálatát.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

A főváros külföldi turistáknak való kitettsége a belföldi turisták Budapestre csábításával ellensúlyozható, amelyhez meg kell ismerni a főváros turisztikai szolgáltatásait potenciálisan igénybe vevők körét: a belföldi látogatókat. Ezen célcsoport tagjai eltérő élményeket keresnek a fővárosba történő látogatásuk során, melyet egy több mint 100 válaszadót elérő kvalitatív kutatás keretében ismertünk meg. A kutatás fő célja az volt, hogy feltárjuk az egyes korcsoportok véleményét a fővárosról, a fővárosba történő utazásaikat támogató és hátráltató tényezőkről és a számukra vonzó élményígéretekről.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Láthatóvá vált a kutatás során, hogy a belföldiek, különösen a pandémia előtt legalább évente, de akár többször is felkeresték a fővárost, de jellemzően nem éjszakáznak itt. A pandémia leginkább a gyakori látogatók szokásait változtatta meg, ők havi rendszerességet követően inkább félévente érkeztek a fővárosba. A fővárosról alkotott kép meglehetősen változatos, inkább az idősebb és a fiatal felnőttek rendelkeznek pozitív imázsképpel. A motivációk sorában a kulturális attrakciók, rendezvények és a barátok látogatása mindenképpen fontos, amíg a gátló tényezők között a város drágasága, a tömeg és nagyvárosokkal szembeni ellenérzés, valamint a korlátozott szabadidő jelenik meg.

GYAKORLATI JAVASLATOK

Eredményeink alapján feltárásra kerülhetnek azon turisztikai termékek és élményelemek, melyek fejlesztése hosszú távon növelheti Budapest belföldi turisztikai keresletét.

Szerző életrajzok

Ivett Pinke-Sziva , Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Intézet

egyetemi docens

Kitti Boros, Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Intézet

egyetemi tanársegéd

Hivatkozások

Anguera-Torrell, O., Aznar-Alarcón, J. P. and Vives-Perez, J. (2021), “COVID-19: hotel industry response to the pandemic evolution and to the public sector economic measures”, Tourism Recreation Research, 46(2), 148-157. DOI: 10.1080/02508281.2020.1826225

Brade, I., Herfert, G. and Wiest, K. (2009), “Recent trends and future prospects of sociospatial differentiation in urban regions of Central and East Europe: A lull before the storm?”, Cities, 26(5), 233–244. DOI: 10.1016/j.cities.2009.05.001

Butler, R. W. (2018), “Challenges and opportunities”, Worldwide Hospitality and Tourism Themes, 10(6), 635–641. DOI: 10.1108/WHATT-07-2018-0042

Capocchi, A., Vallone, C., Pierotti, M. and Amaduzzi, A. (2019), “Overtourism: A Literature Review to Assess Implications and Future Perspectives”, Sustainability, 11(12), 3303. DOI: 10.3390/su11123303

Casado-Aranda, L.-A., Sánchez-Fernández, J. and Bastidas-Manzano, A.-B. (2021), “Tourism research after the COVID-19 outbreak: Insights for more sustainable, local and smart cities”, Sustainable Cities and Society, 73, 103126. DOI: 10.1016/j.scs.2021.103126

Colomb, C. and Novy, J. (2016), Protest and Resistance in the Tourist City (1st ed.), London and New York, NY: Routledge. DOI: 10.4324/9781315719306

Creswell, J.W. (2017), Research Design: Qualitative, Quantitative, and Mixed Methods Approaches, Thousand Oaks, CA, USA: SAGE Publications.

Dirksmeier, P. and Helbrecht, I. (2015), “Resident perceptions of new urban tourism: a neglected geography of prejudice”, Geography Compass, 9(5), 276-285. DOI: 10.1111/gec3.12201

Doxey, G. V. (1975), “A causation theory of visitor-resident irritants: Methodology and research inferences”, in: Travel and Tourism Research Associations Sixth Annual Conference Proceedings, San Diego, USA, 195-198.

Füller, H. and Michel, B. (2014), “‘Stop Being a Tourist!’ New Dynamics of Urban Tourism in Berlin-Kreuzberg”, International Journal of Urban and Regional Research, 38(4) 1304-1318. DOI: 10.1111/1468-2427.12124

García-Hernández, M., de la Calle-Vaquero, M. and Yubero, C. (2017), “Cultural Heritage and Urban Tourism: Historic City Centres under Pressure”, Sustainability, 9(8), 1346. DOI: 10.3390/su9081346

Gerring, J. (2016), Case Study Research: Principles and Practices (Strategies for Social Inquiry), Cambridge, UK: Cambridge University Press.

Gössling, S., Scott, D. and Hall, C. M. (2021), “Pandemics, tourism and global change: a rapid assessment of COVID-19”, Journal of Sustainable Tourism, 29(1), 1-20. DOI: 10.1080/09669582.2020.1758708

Gravari-Barbas, M. and Guinand, S. (2017), Tourism and Gentrification in Contemporary Metropolises. International Perspectives (1st ed.), London and New York, NY: Routledge. DOI: 10.4324/9781315629759

Hall, C. M., Scott, D. and Gössling, S. (2020), “Pandemics, transformations and tourism: be careful what you wish for”, Tourism Geographies, 22(3), 577-598. DOI: 10.1080/14616688.2020.1759131

Hao, F., Xiao, Q. and Chon, K. (2020), “COVID-19 and China's Hotel Industry: Impacts, a Disaster Management Framework, and Post-Pandemic Agenda”, International Journal of Hospitality Management, 90, 102636. DOI: 10.1016/j.ijhm.2020.102636

Jamal, T. and Hollinshead, K. (2001), “Tourism and the forbidden zone: The undeserved power of qualitative inquiry”, Tourism Management, 22(1) 63-82. DOI: 10.1016/S0261-5177(00)00020-0

k Sýkora, L. (2004), “Gentrification in post-communist cities”, in: Atkinson, R. & Bridge, G. (eds.), Gentrification in a global context the new urban colonialism (1st ed.), London and New York, NY: Routledge, 101–116. DOI: 10.4324/9780203392089

Koens, K., Postma, A. and Papp, B. (2018), “Is Overtourism Overused? Understanding the Impact of Tourism in a City Context”, Sustainability, 10(12), 4384. DOI: 10.3390/su10124384

Marques, L. and Richards, G. (eds.) (2014), Creative districts around the world. Creative Districts (2014th ed.), Breda: NHTV, Breda.

Mermet, A. C. (2017), “Critical insights from the exploratory analysis of the ‘Airbnb syndrome’ in Reykjavík”, in: Gravari-Barbas, M. & Guinand, S. (eds.), Tourism and Gentrification in Contemporary Metropolises. International Perspectives (1st ed.), London and New York, NY: Routledge, 52-74. DOI: 10.4324/9781315629759

Molnár Cs., Remenyik B. (2019), “A megasportesemények turisztikai hatásai Magyarországon”, Területi Statisztika, 59(3), 300–327.

Pinke-Sziva I., Smith, M. K., Olt G., Berezvai Z. (2019a), “Overtourism and the night-time economy: a case study of Budapest”, International Journal of Tourism Cities, 5(1), 1-16. DOI: DOI: 10.1108/IJTC-04-2018-0028

Pinke-Sziva I., Smith, M. K., Olt G., Molnár-Csomós I. (2019b), “Éjszakai gazdaság kutatása Budapesten. A budapesti romkocsma-negyed megítélése az érintettek körében”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4(1), 20-30. ISSN 2498-6984

Pinkster, F. M. and Boterman, W. R. (2017), “When the spell is broken: gentrification, urban tourism and privileged discontent in the Amsterdam canal district”, Cultural Geographies, 24(3), 457-472. DOI: 10.1177/1474474017706176

Pixová, M. and Sládek, J. (2016), “Touristification and awakening civil society in post-socialist Prague”, in: Colomb, C. & Novy, J. (eds.), Protest and Resistance in the Tourist City (1st ed.), London and New York, NY: Routledge, 87-103. DOI: 10.4324/9781315719306

Rice, W. L., Mateer, T. J., Reigner, N., Newman, P., Lawhon, B. and Taff, B. D. (2020), “Changes in recreational behaviors of outdoor enthusiasts during the COVID-19 pandemic: analysis across urban and rural communities”, Journal of Urban Ecology, 6(1), juaa020. DOI: 10.1093/jue/juaa020

Samuelsson, K., Barthel, S., Colding, J., Macassa, G. and Giusti, M. (2020), Urban nature as a source of resilience during social distancing amidst the coronavirus pandemic. OSF Preprints. DOI: 10.31219/osf.io/3wx5a

Smith, M. K., Egedy T., Csizmady A., Olt G., Jancsik A., Michalkó G. (2017), “Non-Planning and Tourism Consumption in Budapest's Inner City”, Tourism Geographies, 20(3), 524-548. DOI: 10.1080/14616688.2017.1387809

Smith, M. K., Puczkó L. (2012), “Budapest: From socialist heritage to cultural capital?”, Current Issues in Tourism, 15(1–2), 107–119. DOI: 10.1080/13683500.2011.634898

Sommer, C. and Helbrecht, I. (2017), “Seeing like a tourist city: how administrative constructions of conflictive urban tourism shape its future”, Journal of Tourism Futures, 3(2), 157-170. DOI: 10.1108/JTF-07-2017-0037

Vianello, M. (2016), “The No Grandi campaign: Protests against cruise tourism in Venice”, in: Colomb, C. & Novy, J. (eds.), Protest and Resistance in the Tourist City (1st ed.), London and New York, NY: Routledge, 185-204. DOI: 10.4324/9781315719306

Wachsmuth, D. and Weisler, A. (2018), “Airbnb and the rent gap: Gentrification through the sharing economy”, Environment & Planning A: Economy and Space, 50(6), 1147-1170. DOI: 10.1177/0308518X18778038

Wiest, K. (2012), “Comparative debates in post-socialist urban studies”, Urban Geography, 33(6) 829–849. DOI: 10.2747/0272-3638.33.6.829

Yin, R.K. (2017), Case Study Research and Applications: Design and Methods, Thousand Oaks, CA, USA: SAGE Publications.

Internetes források

Online references

Állami Számvevőszék (ÁSZ) (2021), A turizmus helyzete – a járvány előtt és alatt. Elemzés. https://www.asz.hu/publikaciok/elemzes-2021-ev (Utolsó letöltés: 2022.01.27.)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2020), Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/2019/index.html#sszefoglals (Utolsó letöltés: 2021.08.31.)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2021), Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2020. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/2020/index.html (Utolsó letöltés: 2021.08.31.)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2022), Turizmus-szatellitszámlák, 2019–2020. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/turizmszatt/2019/index.html (Utolsó letöltés: 2022.01.27.)

Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) (2019), A budapesti szállodapiac fejlődése 2008-2018 között. https://turizmus.com/html/data/cikk/116/4817/cikk_1164817/Budapest_szallodapiac_2010_2018.pdf (Utolsó letöltés: 2021.08.31.)

Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) (2021), OECD Policy Responses to Coronavirus (COVID-19) Rebuilding tourism for the future: COVID-19 policy responses and recovery. https://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/rebuilding-tourism-for-the-future-covid-19-policy-responses-and-recovery-bced9859/#boxsection-d1e358 (Utolsó letöltés: 2021.07.22.)

Rajaonson, J. and Tanguay, G. A. (2021), The COVID-19 pandemic has created regional tourism hotspots as big cities suffer. https://theconversation.com/the-covid-19-pandemic-has-created-regional-tourism-hotspots-as-big-cities-suffer-159892 (Utolsó letöltés: 2021.07.22.)

Statista (2021), Tourist arrivals in accommodation in Budapest 2000-2020. https://www.statista.com/statistics/986072/budapest-tourist-arrivals-in-accommodation/ (Utolsó letöltés: 2021.08.31.)

World Tourism Organization (UNWTO) (2021a), City Leaders From Around the World Meet to Re-Imagine Urban Tourism. https://webunwto.s3.eu-west-1.amazonaws.com/s3fs-public/2021-07/210709-portugal-mayors-en.pdf?7Cg8GoBcFc3ZlyYLxtV32n6Wk9l36LO7 (Utolsó letöltés: 2021.07.22.)

World Tourism Organization (UNWTO) (2021b), Porto Declaration, Tourism and the Future of Cities. https://webunwto.s3.eu-west-1.amazonaws.com/s3fs-public/2021-07/08_07_final_porto-declaration.pdf (Utolsó letöltés: 2021.07.22.)

Downloads

Megjelent

2022-06-21

Hogyan kell idézni

Pinke-Sziva , I. és Boros, K. (2022) „A belföldi turizmus ereje – Budapest vonzereje a belföldi látogatók véleményének tükrében”, Marketing & Menedzsment, 56(1), o. 55–68. doi: 10.15170/MM.2021.56.01.05.

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek