Lektorálási folyamat
A Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok / PhD Studies in Administrative and ICT Law folyóirat a tudományos közlemények minőségének biztosítása érdekében szakmai lektorálási eljárást alkalmaz. A folyóiratban kizárólag olyan tanulmány jelentethető meg, amely megfelel a folyóirat tudományos profiljának, formai követelményeinek, publikációetikai elvárásainak, és amelynek közlését a lektori vélemények figyelembevételével a szerkesztőség támogatja.
A lektorálási folyamat célja
A lektorálási folyamat célja, hogy biztosítsa a folyóiratban megjelenő kéziratok tudományos megalapozottságát, eredetiségét, módszertani következetességét, szakirodalmi beágyazottságát, valamint a közigazgatási jog, infokommunikációs jog, közjog, digitális szabályozás és kapcsolódó interdiszciplináris területek szempontjából releváns szakmai hozzáadott értékét.
A lektorálás emellett elősegíti, hogy a szerzők érdemi szakmai visszajelzést kapjanak kéziratuk erősségeiről, fejlesztendő pontjairól és a publikációhoz szükséges esetleges módosításokról.
A kéziratok előzetes szerkesztőségi vizsgálata
A beérkezett kéziratokat a szerkesztőség előzetesen megvizsgálja. Az előzetes vizsgálat kiterjed különösen arra, hogy a kézirat:
- illeszkedik-e a folyóirat tudományos profiljához;
- megfelel-e a szerzői útmutató alapvető formai követelményeinek;
- tartalmazza-e a szükséges szerzői nyilatkozatokat;
- teljesíti-e az alapvető hivatkozási, etikai és eredetiségi követelményeket;
- alkalmas-e arra, hogy szakmai lektorálásra kerüljön.
A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy a folyóirat profiljához nem illeszkedő, nyilvánvalóan nem tudományos jellegű, súlyos formai hiányosságokat tartalmazó, vagy publikációetikai szempontból aggályos kéziratot külső lektorálás nélkül visszautasítson.
A lektorok kijelölése
A szakmai lektorálásra bocsátott kéziratokat a szerkesztőség a téma alapján megfelelő szakértelemmel rendelkező lektorokhoz rendeli. A folyóirat szerkesztősége minden kéziratot legalább két, a témában jártas, független szakmai lektor értékeltet.
A lektorok kiválasztásánál a szerkesztőség figyelembe veszi a kézirat témáját, módszertanát, tudományterületi kapcsolódásait, valamint az esetleges összeférhetetlenségi szempontokat.
A lektori vélemények szerepe
A folyóirat a kézirat közléséről írásbeli lektori vélemények alapján dönt. A lektori vélemények a szerkesztőségi döntés szakmai alapját képezik, ugyanakkor a végső döntést a szerkesztőség hozza meg.
Eltérő lektori álláspontok esetén a szerkesztőség további lektor bevonásáról dönthet, vagy a beérkezett vélemények mérlegelésével hozhat szerkesztői döntést.
Lektori értékelési szempontok
A lektorok a kéziratokat különösen az alábbi szempontok alapján értékelik:
1. A folyóirat profiljához való illeszkedés
A kézirat témája kapcsolódik-e a közigazgatási jog, infokommunikációs jog, közjog, digitális szabályozás, technológiai fejlődés, adatvédelem, platformszabályozás, mesterséges intelligencia, elektronikus közigazgatás vagy más, a folyóirat profiljához tartozó tudományterület kérdéseihez.
2. Tudományos eredetiség és hozzáadott érték
A kézirat tartalmaz-e önálló tudományos megállapításokat, új értelmezési szempontokat, rendszerező elemzést, összehasonlító megközelítést, empirikus eredményeket vagy a szakirodalomhoz képest azonosítható hozzáadott értéket.
3. Kutatási kérdés és célkitűzés
A tanulmány világosan meghatározza-e a vizsgált problémát, kutatási kérdést, hipotézist vagy elemzési fókuszt, és a kézirat szerkezete következetesen ehhez igazodik-e.
4. Módszertani megalapozottság
A választott kutatási módszer alkalmas-e a vizsgált kérdés megválaszolására. A kézirat világosan bemutatja-e az alkalmazott módszertani megközelítést, és azt következetesen alkalmazza-e.
5. Szakirodalmi és forrásbázis
A kézirat megfelelően támaszkodik-e releváns, aktuális és tudományosan megbízható szakirodalomra, jogforrásokra, joggyakorlatra, szakpolitikai dokumentumokra vagy egyéb indokolt forrásokra. A lektor értékeli azt is, hogy a szerző megfelelően feldolgozta-e a téma szempontjából meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmat.
6. Jogi elemzés és érvelés minősége
A kézirat érvelése logikus, koherens és kellően alátámasztott-e. A következtetések következnek-e az elemzésből, és a szerző megfelelően kezeli-e az esetleges ellenérveket, értelmezési bizonytalanságokat vagy szabályozási dilemmákat.
7. Szerkezet és olvashatóság
A tanulmány szerkezete áttekinthető-e, a fejezetek logikusan épülnek-e egymásra, a szöveg tudományos stílusa megfelelő-e, és a kézirat nyelvezete alkalmas-e a folyóiratban történő megjelenésre.
8. Hivatkozások és formai megfelelőség
A kézirat megfelel-e a folyóirat hivatkozási és formai követelményeinek. A lektor és a szerkesztőség külön figyelmet fordít a források megfelelő feltüntetésére, az idézés pontosságára, a bibliográfiai adatok teljességére és a hivatkozási rendszer következetességére.
9. Publikációetikai megfelelés
A kézirat megfelel-e az eredetiség, a megfelelő forrásmegjelölés, az összeférhetetlenség, a finanszírozási nyilatkozat, az adatkezelési és adat-hozzáférhetőségi nyilatkozat, valamint — amennyiben releváns — a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó nyilatkozat követelményeinek.
10. Összegző szakmai javaslat
A lektor a fenti szempontok alapján összegző javaslatot tesz a kézirat sorsára.
Lektori döntési kategóriák
A lektorok az alábbi döntési javaslatok valamelyikét tehetik:
- Közlésre javasolt változtatás nélkül
A kézirat tudományos, formai és etikai szempontból közlésre alkalmas. - Közlésre javasolt kisebb javításokkal
A kézirat alapvetően közlésre alkalmas, de kisebb tartalmi, formai, nyelvi vagy hivatkozási javításokat igényel. - Átdolgozás után újraértékelendő
A kézirat témája és alapvető iránya megfelelő, de jelentősebb tartalmi, módszertani, szerkezeti vagy hivatkozási átdolgozást igényel. A javított változat ismételt lektori vagy szerkesztőségi értékelésre kerülhet. - Közlésre nem javasolt
A kézirat nem felel meg a folyóirat tudományos, módszertani, tartalmi, formai vagy publikációetikai követelményeinek.
Szerzői javítások és átdolgozás
Amennyiben a lektori vélemények alapján a kézirat javítása szükséges, a szerkesztőség a szerző részére megküldi a releváns lektori és szerkesztői észrevételeket. A szerzőnek a javított kéziratban érdemben figyelembe kell vennie a véleményekben foglaltakat, vagy indokolnia kell, ha valamely javaslatot nem kíván átvezetni.
A javított kéziratot a szerkesztőség szükség esetén ismételten megküldheti lektori értékelésre.
Összeférhetetlenség és titoktartás
A lektor köteles jelezni a szerkesztőségnek, ha a kézirat értékelésével kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn. Összeférhetetlenséget jelenthet különösen a szerzővel fennálló közvetlen szakmai, intézményi, munkatársi, alá-fölérendeltségi, közös publikációs vagy személyes kapcsolat, amennyiben az alkalmas lehet a pártatlan értékelés befolyásolására.
A lektorálás során megismert kézirat, annak adatai, megállapításai és eredményei bizalmasak. A lektor a kézirat tartalmát harmadik személynek nem adhatja át, azt saját kutatásában vagy publikációjában a megjelenés előtt nem használhatja fel.
Mesterséges intelligencia használata a lektorálás során
A lektor a kézirat tartalmát bizalmas dokumentumként kezeli. A kézirat vagy annak részletei mesterséges intelligencia alapú, külső szolgáltatásba történő feltöltése kizárólag akkor megengedett, ha az nem sérti a bizalmasság, az adatvédelem és a szerzői jogi védelem követelményeit, és ahhoz a szerkesztőség kifejezetten hozzájárul.
A lektori vélemény szakmai tartalmáért minden esetben a lektor felel. A mesterséges intelligencia használata nem helyettesítheti a lektor önálló szakmai értékelését.
Szerkesztői döntés
A végső döntést a kézirat közléséről, javításáról vagy elutasításáról a szerkesztőség hozza meg a lektori vélemények, a szerzői javítások, a folyóirat szakmai profilja és a publikációetikai követelmények figyelembevételével.
A szerkesztőség döntése lehet:
- elfogadás;
- elfogadás kisebb javításokkal;
- jelentős átdolgozás kérése;
- elutasítás.
A folyamat átláthatósága
A folyóirat a lektorálási folyamatot a szerzők, a lektorok, az olvasók és az indexáló szervezetek számára egyaránt átlátható és ellenőrizhető módon működteti. Ennek érdekében a folyóirat nyilvánosan közzéteszi a lektorálási folyamat főbb lépéseit, a lektori értékelés alapvető szempontjait és a döntési kategóriákat.
A folyóirat szerkesztősége a lektorálási folyamatot a tudományos minőségbiztosítás, a publikációetikai megfelelés és a szakmai elszámoltathatóság egyik alapvető eszközének tekinti.









