A magyar regös német és olasz prológusa ("A kékszakállú herceg vára" – A regös prológusa)
DOI:
https://doi.org/10.15170/HE.2017.18.1.7Kulcsszavak:
Bartók, A kékszakállú herceg vára, prológus, szimbolika, német és olasz szövegváltozatokAbsztrakt
A tanulmány témája rendkívül aktuális, hiszen hamarosan megünnepeljük Bartók Béla operája, "A kékszakállú herceg vára" ősbemutatójának 100. évfordulóját, amelyre eredetileg 1918. május 24-én került sor a budapesti Magyar Királyi Operaházban. A tanulmány különös figyelmet szentel az archaikus prológusnak, amelyet az opera egészének szimbolikus kulcsaként értelmez. Megmutatja, hogy a prológus hogyan teszi a lehetséges jelentésrétegeket – amelyek különböző pszichológiai, szociológiai, esztétikai-metanyelvi és filozófiai-kognitív értelmezéseknek felelnek meg – könnyebben hozzáférhetővé a befogadó számára, és hogyan összpontosít a lélek belső szakaszaira. Ennek megfelelően a tanulmány azt állítja, hogy a világhírű opera bármely, Magyarországon kívüli színpadi előadásában elengedhetetlen feltétele a sikernek, hogy a művet a regös prológusával nyissák meg. A különböző minőségű olasz és német szövegváltozatokban található intertextuális és metanyelvi-fatikus utalások szintén rámutatnak a prológus fontosságára.


