Marokkó 2013-as migrációs reformja: Geostratégiai lépés az emberi jogokon túl

Absztrakt

Marokkó globális hírnevet szerzett a migráció terén, emigrációs, tranzit- és bevándorló országgá fejlődve. Ezt a kiemelkedő szerepet erősíti meg a 2013-as migrációs reformja, amely szakítást jelentett az évtizedekig tartó korlátozó politikákkal. Korábban a migrációt a 02-03-as törvény szabályozta, amely a biztonságra összpontosított a külföldiek belépésével (bevándorlás), tartózkodásával (lakóhely), mozgásával, valamint a kivándorlással és az illegális bevándorlással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban. 2013-ban VI. Mohamed király bejelentett egy emberi jogokon alapuló és részvételen alapuló migrációs politikát, ami elmozdulást jelentett a biztonsági intézkedésektől. Bár széles körben dicsérték, ez a reform kérdéseket vetett fel a mögöttes mozgatórugóival és motivációjával kapcsolatban, tekintettel több strukturális és gyakorlati következetlenségre. A felvázolt társadalmi dinamikákon túl ez a tanulmány Marokkó migrációs reformját Abdelmalek Sayad "az állam gondolkodása" (1990) elméletén keresztül vizsgálja, amely a migrációs politikákat szélesebb körű geostratégiai és diplomáciai ambíciókhoz köti. Azt vizsgálja, hogyan használták fel stratégiailag Marokkó radikális reformját nemzetközi márkaépítésre, valamint geostratégiai és külpolitikai célok elérésére, különösen Afrikában. Ez a tanulmány Marokkóban személyesen végzett terepmunkán (félig strukturált interjúk) és telekonferenciás eszközökkel Marokkóban élő migrációs szakértőkkel, valamint marokkói migrációs érdekelt felekkel folytatott interjúkon alapul, betekintést nyújtva a reform mögöttes mozgatórugóiba és a reform szerepébe Marokkó regionális befolyásának formálásában. A terepmunka feltárta, hogy Marokkó migrációs reformja egyrészt a monarchiát progresszív és emberi jogok által vezérelt rezsimként kívánja bemutatni, másrészt lehetővé teszi Marokkó számára, hogy vezető szerepet töltsön be mind a kontinentális, mind a regionális szinten.