A griók és hangszereik

Szerzők

  • József Brauer-Benke HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.15170/AT.2023.18.1.4

Kulcsszavak:

griók, kora hárfalantok, íjhárfák, balafonok, fidulák, dzsembe dobok

Absztrakt

Összességében úgy tűnik, hogy a nyugat-afrikai zenészek kasztjai, az úgynevezett griók és mások többféle hangszert használtak, attól függően, hogy milyen funkciót és milyen társadalmi rétegnek nyújtottak zenei szolgáltatást. Az epikus előadásokhoz használt cora hárfa-lantot énekkíséretre használták, akárcsak a lantokat és korábban a vonóhárfákat. A balafonok és a fidulák erős szakrális háttérrel rendelkeztek, a fuvolák használata pedig a falusi grió zenészekre lehetett jellemző, ezért nem tekinthető a griók jellegzetes hangszerének. A különböző dobtípusok, mint például a homokóra, a hosszú és a tölcsérdob eredeti funkciója a nyilvános történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dicsőítő versek zenei kísérete volt, majd a társadalmi változások következtében Afrikában egyre profánabbá váló szertartásos események kísérőjévé, a világzenében pedig jellemzően a színpadi táncok kísérőjévé váltak. Ez utóbbi fejlődés azzal is magyarázható, hogy a nyugati közvélemény hajlamos a szubszaharai Afrika zenéjét a dobokkal azonosítani. Ehhez kapcsolódóan a dzsembe használata az egyetlen olyan hangszer a griót hangszerek közül, amely Afrikán kívül is elterjedt, mivel multikulturális hangszerként a különböző ideológiák, például a pánafrikanizmus, a Black Lives Matter mozgalom vagy más, a globalizmushoz kapcsolódó mozgalmak ikonikus hangszerévé vált.

Információk a szerzőről

József Brauer-Benke, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

PhD, tudományos főmunkatárs
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

Downloads

Megjelent

2024-10-20

Hogyan kell idézni

Brauer-Benke, J. (2024). A griók és hangszereik. Afrika Tanulmányok / Hungarian Journal of African Studies, 18(1), 59–77. https://doi.org/10.15170/AT.2023.18.1.4

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>