Lectori salutem

Absztrakt

Olvasóink megnyugtatására mindjárt elöljáróban leszögezzük, mostani számunk nem az Eboláról szól. Természetesen olvashatnak erről is, ráadásul a legavatottabb szakember, Ternák Gábor orvosprofesszor tollából. A „Temetni veszélyes: Az afrikai országok egészségügyi helyzetének gazdasági hatásai” című cikkben a szerző leszögezi: „A járvány eredetéről ma már tudjuk, hogy Guineában egy temetési szertartás résztvevői között tört ki először és terjedt el.” Megnyugtató a hozzáértő szaktekintélytől józan sorokat olvasni, akkor, amikor a világsajtó tele van egy már elkerülhetetlennek vizionált, szenzációhajhász módon tálalt járvány rémképével, amely a sommás vélekedések szerint minden korábbinál több embert ránt majd a sírba. Nem szeretnénk alulbecsülni a veszélyt, de a pontos tájékoztatás és tájékozódás különösen fontos az ilyen helyzetekben. Ternák Gábor cikkének egyik kulcsmondata: „A hirtelen kitört járványok legnagyobb gazdasági kára nem a direkt egészségügyi kiadások megemelkedéséből, hanem a megijedt lakosság irracionális viselkedéséből származik, és a kialakult kaotikus helyzet miatt következik be.” A magunk részéről a hiteles tájékoztatással tehetjük a legtöbbet az irracionális viselkedés ellen. Bujtás Petra cikke: „Politicídium és egyeduralom – Mi történt Zimbabwében?” Afrika egy másik átkával, az etnikai konfliktusokkal foglalkozik, figyelemre méltó elméleti felkészültség birtokában. A krakkói Jagelló Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója, Robert Kłosowicz cikke: „Egyre lejjebb – súlyosbodó állami diszfunkcionalitás a Közép-afrikai Köztársaságban” pedig a harmadik csapás, az államkudarc jelenségét világítja meg az olvasó számára egy konkrét példa alapján. Ezek után a nehéz olvasmányok után szinte felüdülés Marsai Viktor: „Egy marharablás és következményei Kelet-Afrikában” című cikke, amelynek a szerző szerint az a tanulsága, hogy a hasonló, napjainkban is meglehetősen gyakori összeütközésekben igazából nincsenek agresszorok és áldozatok, csak régóta viszályban álló etnikai csoportok. Biernaczky Szilárd mindig is érdekfeszítő témákkal szokott jelentkezni, ám mostani cikke: „Tévedések tárháza. Igazolhatatlan vélekedések, hibás adatok – Torday Emil életműve” igazi csemege az afrikai múlt iránt érdeklődők számára. A szerző fáradhatatlanul járt utána azoknak a pontatlanságoknak, amelyek máig legnagyobb hatású afrikanistánk életútjával kapcsolatosan az utóbbi évszázadban nyomtatásban megjelentek. A fiatalabb generációk bátran vehetnek példát a nemes értelemben vett tudományos aprómunka és a távlatos gondolkodás semmi mással nem pótolható összetársításának szükségességéről. Aktuális számunkat a szokásos interjúk és recenziók teszik még színesebbé.

Dr. Búr Gábor
főszerkesztő