A turisztikai térségek hálózatteremtő szereplőinek elemzése
DOI:
https://doi.org/10.15170/TVT.2025.10.01.01Kulcsszavak:
hálózati együttműködés, térségi szereplők, turisztikai térségAbsztrakt
A magyar turizmusirányítás tervezési szintje 2020 óta hivatalosan a turisztikai térség (429/2020. (IX. 14.) Korm.rendelet), melynek működésére vonatkozó irányelveket a 2021-ben átdolgozott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 (NTS, 2021) határoz meg. A turizmus térségekbe szervezése visszatérő gondolat a magyar gyakorlatban. Az aktuális marketing célú térségek a 2016-ban beruházási céllal nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket(429/2016. (XII. 15.) Korm.rendelet) váltották fel, de már a hetvenes évek végétől hasonló kitüntetett pozíciót élveztek az akkori kiemelt idegenforgalmi és üdülőkörzetek is (1013/1979. évi Min.tanácsi határozat, 1979). Az aktuális térségek irányítására az NTS (2021) Desztináció Menedzsment Szervezeteket (DMSZ) hozna létre, melyek munkáját a Turisztikai Tanácsba szervezett térségi szereplők segítenék. A tanulmány egy reflexió a térségek szereplőinek a stratégiában (NTS, 2021) megfogalmazott szerepe vonatkozásában. Szeretnénk kiemelni a jelenleg aktív szereplők hálózatteremtő munkáját és ennek kapcsán értékelni hálózati tulajdonságaikat, valamint szerepüket a térségben.