Közösségek konstruálása szimbolikus jelentőségű közügyek mentén: Instrumentális és szimbolikus szempontok

Absztrakt

A tanulmány a helyi fejlesztési programok egyik sajátos, többnyire rejtetten ható folyamatát vizsgálja: azt, ahogyan a programok tervezői hatást gyakorolnak a helyi közösség szimbolikus tartalmaira, különösen pedig identitására, a programok sikeres végrehajtása érdekében.

Az írás a szociális konstrukcionizmusnak a közösségre vonatkozó elméleti megállapításait veszi alapul és fejleszti tovább. Az egyik alapot Cohen elmélete jelenti, mely a közösséget konstruált jellegű entitásnak tekinti. A másik alapul vett nézet szerint a közösség konstruálása nem feltétlenül spontán folyamat, hanem származhat céltudatos politikai vagy más törekvésekből is. 

Summers közkeletű teóriája szerint a fejlesztő programok feloszthatók ’közösségben fejlesztő’, illetve ’közösséget fejlesztő’ programokra; az előbbi a közösség lehetőségeinek, az utóbbi a közösség belső viszonyainak a módosítására irányul. A tanulmány arra a megállapításra jut, hogy ez a tipológia nem képes a helyi fejlesztési programoknak a helyi közösséghez való viszonyát adekvát módon leírni. Valójában minden fejlesztési program két alprogramból áll, melyek közül az első, látható alprogram valamely (instrumentális és/vagy szimbolikus) célt fogalmaz meg, és törekszik annak elérésére; a másik, többnyire rejtett alprogram a közösség szimbolikus viszonyait módosítja az első cél megvalósulása érdekében. Különösen nagy hatású lehet a második alprogram, amennyiben képes a helyi közösség identitását a program számára kedvező módon megváltoztatni.