Az új pszichoaktív szerhasználat kérdése kapcsolathálózati megközelítésben

Márta B. Erdős; Gábor Kelemen; Róbert Rozgonyi; Tamás Kárpáti; Viktória Borda; Éva Vojtek

doi:10.15170/SocRev.2017.10.01.02

Szerzők

Márta B. Erdős Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék
Gábor Kelemen Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék
Róbert Rozgonyi Mérföldkő Szenvedélybetegek Rehabilitációs Otthona
Tamás Kárpáti Mérföldkő Szenvedélybetegek Rehabilitációs Otthona
Viktória Borda Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék
Éva Vojtek Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.15170/SocRev.2017.10.01.02

Kulcsszavak:

új pszichoaktív szerhasználók, narratív identitás, kapcsolathálózati szociális munka

Absztrakt

A szerzők 24, bentlakásos intézményben kezelt új pszichoaktív szerhasználó önéletrajzi szövegének adatvezérelt, számítógéppel segített tartalomelemzését végezték el. A főbb eredmények alapján az abuzív kapcsolatok, a szerhasználati mintázatok több generációra kiterjednek, és családi problémaként értelmezhetőek. A szerhasználó életében megjelenő kontrollált kontrollvesztés és a használó/abuzív kapcsolatok úgy értelmezhetőek, mint a kora gyermekkortól tapasztalt mintázatok ismétlései. Eredményeink kiemelik a kapcsolathálózati szociális munka jelentőségét, a kapcsolati készségek fejlesztésének fontosságát.