Másfél évszázada a Gellért-hegy déli lejtőjén
Az épített örökség intézménytörténeti tudathordozó funkciója a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusán
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.02.06Kulcsszavak:
egyetemi emlékezet, építészettörténet, egyetemi épületek, épített örökség, Corvinus EgyetemAbsztrakt
Tanulmányomban a szűkebb értelemben vett Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban BCE) Budai Campus, azaz a BCE Budai Arborétum épített öröksége kialakulásának történetét szeretném bemutatni. Szeretnék kitérni ennek a sok tekintetben egyedi tájelemnek az intézménytörténeti tudat fenntartásában betöltött sajátos szerepére, amely véleményem szerint egy az épített örökséghez való újszerű megközelítést tesz lehetővé, ráirányítva a figyelmet arra a tényre, hogy a BCE Budai Campus, de más felsőoktatási intézmények épített öröksége művészettörténeti, tájépítészeti vagy gazdasági értékén túl intézménytörténeti tudatőrző értékkel is bír.
Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Fényképgyűjtemény
Letöltések
Hivatkozások
A Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet Évkönyve működésének első huszonöt évéből 1894–1919. Szerk. Buchta Győző – Horn János – Schilberszky Károly – Szász Nándor. Budapest, 1919.
Száz éve született Ormos Imre. Szerk. Csemez Attila. Budapest, 2003.
15 éves a Tájépítészeti Kar. Szerk. Csemez Attila. Budapest, 2008.
Csepely-Knorr Luca – Sárospataki Máté: A „Gellérthegyi Paradicsom” – A Budai Arborétum Felső kertjének építéstörténete a II. világháborúig. 4D Tájépítészeti és kertművészeti folyóirat. (2009):14. 2–25.
Bereczki Máté levelei. Szerk. Csoma Zsigmond – Orosz Sándor. Közread. Szabó Pál. Budapest, 1995.
Csordás Lajos: Budapesti Corvinus Egyetem Villányi úti campus. In: Campus Budapest – Univerzitás a város szövetében. Szerk. Búza Péter. Budapest, 2004. 63–67.
Emlékfüzet néhai Bereczki Máté hazánk kiváló pomologus mellszobrának leleplezési ünnepsége alkalmából. Budapest, 1898.
Földváriné Kocsis Luca – Illési Éva: Magyarország és a nagyvilág a Budai arborétum emlékeinek tükrében. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk. Vámos Éva – Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2001. 329–334.
Glatz Ferenc: Digitális történelmi kronológia. A digitális szerkesztés lehetőségei. História 32. (2010):8. 24–31.
Jámbor Imre: A Kerttervezési Tanszék és a kertépítészeti szak létesítése. In: 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853–2003. Szerk. biz. eln. Zalainé Kovács Éva. Budapest, 2003. 134–137.
Kelemen Ferenc: Bereczki Máté 1824–1895. A legnagyobb magyar gyümölcsész élete és tevékenysége. Makó, [1935.]
Kiss Márton – Zsidi Vilmos – Földváriné Kocsis Luca: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Levéltára (1697) 1876–1980. Budapest, 1999.
Főiskolától az egyetemig. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből II. Szerk. Kocsis Luca – Zsidi Vilmos. Budapest, 1996.
Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. Összeáll. Kozma Pál. Budapest, 1963.
A Kertészeti Egyetem elárulása és megmentése. Ökotáj (2002): 29–30. 47–75.
Stirling János: Magyar reneszánsz kertek a XVI–XVII. században. Budapest, 2008.
Surányi Dezső: Bereczki Máté a magyar pomológia apostola. [Kézirat.] 2010.
Schmidt Gábor – Hámori Zoltán: A Budai Arborétum története. In: 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853–2003. Szerk. biz. eln. Zalainé Kovács Éva. Budapest, 2003. 141–164.
100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894–1944. Szerk. Szögi László. Budapest, 1995.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
