Author Guidelines

1. Név, cím, absztrakt, kulcsszavak

Név és cím között 1 sorköz kihagyás, a cím és az absztrakt szövege között ismét 1 sor kihagyás, majd a kulcsszavak és az absztrakt között újra 1 sor kihagyás, a tanulmány és a kulcsszavak között pedig 3 sor kihagyás legyen.

  1. Név és cím: Times New Roman, 12-es betűméret, félkövér, kiskapitális, balra zárva, sorkizárt
  2. Absztrakt: magyar és angol nyelven, terjedelme legfeljebb 300 szavas folyószöveg, amely nem tagolódik bekezdésekre és nem tartalmaz kiemeléseket.
  3. Absztrakt formai követelménye: Times New Roman, 12-es betűméret, 1,5-es sortáv, sorkizárt

Kulcs és tárgyszavak:

3-5 darab, Times New Roman, 12-es betűméret, dőlt

 

2. Törzsszövegre vonatkozó formai követelmények

  • Betűtípus: Times New Roman
  • Betűméret: 12-es
  • Sorköz: 1-es sorköz
  • Bekezdések: sorkizárt bekezdések
  • Behúzások: 0,5 cm
  • Fejezetcímek: félkövér
  • Tanulmány terjedelme: max. 40.000 karakter

A szerzők nem azonosíthatják magukat az összefoglalóban és a főszövegben, mivel a beadványok értékelése anonim módon történik. A szerzőnek a saját munkájára úgy kell hivatkoznia, mint egy másik szerző munkájára. Például, ha a tanulmány szerzője John Smith:

Rossz példa:

... korábbi munkáinkban (Smith, 2012; Smith et al., 2021)...

Helyes példa:

...Smith korábbi kutatásaiban (Smith, 2012; Smith et al., 2021) megjegyzi, hogy...

 

Ha a fenti követelményeket a szerző figyelmen kívül hagyja, 
a kéziratot a szerkesztők visszaküldik.

 

3. Általános szabályok

3.1. Kiemelések

A kiemeléseket a fő szövegben dőlt betű jelzi. Mind a fő szövegben, mind a lábjegyzetekben a személynevek mindig dőlt betűvel szerepelnek; idegen szavak, új fogalmak esetében ajánlott a kiemelés.

3.2. Bekezdések, címsorok

  • Minden fejezet vagy alfejezet első bekezdése a sor elején kezdődik, behúzás nélkül.
  • A fejezetek és alfejezetek formátuma a következő:
    • Fejezetek: 1. fejléc (fekete), félkövér, Times New Roman, betűméret 12-es betűméret, szóköz után: 0pt.
    • Alfejezetek: 2. címsor (fekete), dőlt betűs, Times New Roman, 12-es betűméret, utána szóköz: 0pt
  • A bekezdések után nincs szóköz (0pt), kivéve a táblázatokat, ábrákat és listákat. 
  • A második bekezdéstől kezdődően behúzás szükséges (Tabulátorok értéke: 0,5 cm).

3.3. Táblázatok, ábrák, felsorolások

  • A táblázatokat, ábrákat, listákat és képeket újsor (ENTER) előzi meg és követi.
  • A táblázat, ábra vagy lista utáni első bekezdés nincs behúzva, és a sor elején kezdődik. A táblázat, ábra, lista előtti első bekezdés után 6pt, a lista utolsó sora után pedig 6pt sorköz szükséges (vagy 6pt sorköz a következő bekezdés előtt).
  • Ha felsorolásos listát használnak, akkor azt egységes "gömb" (a felsorolásos lista formátuma) formátumban, behúzással kell megadni, vagy ha jelentős, akkor számozással is lehet.
  • Az ábrákat arab számokkal kell számozni. Az ábrákra a szövegben a számukkal (folyamatos arab számmal) kell hivatkozni. Az ábráknak következetesnek kell lenniük a kéziratban.
  • Minden ábrának és táblázatnak címet kell adni. A címnek az ábra alatt, balra zárva kell lennie, és a cím nem lehet az ábra része.
  • A táblázatokat, képeket és grafikonokat nem szabad a szövegbe ágyazni, de a szövegben elfoglalt helyüket jelezni kell (pl. egy sor kihagyás a bekezdés után a táblázatok/képek/grafikonok címének feltüntetésére, majd egy újabb sor kihagyás).
  • A táblázatokat, ábrákat és grafikonokat mellékletként kell elküldeni, az alábbi formázási követelményeknek megfelelően.
  • Formai követelmények a címekre vonatkozóan:
    • Calibri, betűméret 10, ha fontos kiemelés, betűméret 11 (maximum).
    • Idézetformátum a címben: pl. (White, 2010), saját szerkesztés esetén: saját szerkesztés.
  • A színkód nem lehet színes (fekete, fehér, szürke árnyalatai lehetségesek). A képeket fekete-fehérben nyomtatjuk ki.
  • A táblázatokat (excelben), diagramokat, JPG vagy PNG képformátumú képeket (minimális felbontás: 300 dpi, 10 cm szélesség) külön kell csatolni.

3.4. Lábjegyzet

A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek. Egy lábjegyzet lehetőleg ne legyen hosszabb, mint öt gépelt sor. A közlendőket általában célszerű a szövegbe belefogalmazni, és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát.

  • Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát.
  • A publikált szövegekre az irodalomban kell hivatkozni, a lábjegyzetbe inkább a nem publikált források, levéltári anyagok megjelölése, egyéb megjegyzések kerülhetnek.
  • A lábjegyzet formai követelménye: Times New Roman, 10-es betűméret

 

4. Hivatkozások

Az Autonómia és Felelősség folyóirat az American Psychological Association 7th (APA7th) hivatkozási rendszert használja.

Útmutató link: https://guides.library.uq.edu.au/referencing/apa7

 

4.1. Szövegközi hivatkozások

  • Ha egy szerző művére hivatkozik, zárójelben fel kell tüntetnie: a szerző vezetéknevét (kiskapitális) és a kiadás évét:
    • PÉLDA: ...kiemelkedő neveléstudományi kutatás (Fekete, 1953) azt mutatja, hogy...
  • A szerző(k) neve lehet a mondat része (Ebben az esetben nem szabad kisbetűt használni).
    • PÉLDA: ... ahogyan White (1998) tanulmánya szerint.
  • Vagy lehet zárójelben is:
    • PÉLDA: ... a két változó közötti szoros kapcsolatra már korábban is utaltak (White, 1998), ezért ...
  • Zárójelen belül, amikor ugyanazon szerző különböző műveire hivatkozunk, a nevet csak egyszer írjuk, utána az évszámot, vesszővel elválasztva:
    • PÉLDA: ...neveléstudományi kutatások kiemelkedő eredményei (Fekete, 1953, 1956, 1980) azt mutatják, hogy...
  • Ha ugyanannak a szerzőnek ugyanazon évben megjelent több tanulmányára hivatkozunk, akkor az egyes évszámokat az évszámot követő betűkkel különböztetjük meg:
    • PÉLDA: ...kiemelkedő kutatás az oktatásban (Barna, 1953a, 1953b, 1953c) azt mutatja, hogy...
  • Egy zárójelen belül az egyes tételeket pontosvesszővel (;) választjuk el, ha több szerző művére utalunk:
    • PÉLDA: ...kiemelkedő neveléstudományi kutatások (Fekete, 1988; Ferhér, 1989; Barna & Szürke, 1990) azt mutatják, hogy a...
  • A zárójelben a szerzők az idézett mű évének sorrendjében szerepelnek:
    • PÉLDA: ...kiemelkedő neveléstudományi kutatások (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Barna & Szürke, 1990) azt mutatják, hogy...
  • Ha egy szerző egy másik szerzőt idéz, a következő forma érvényes:
    • PÉLDA: ...kiemelkedő kutatás az oktatásban (Fekete, 1988, idézi Fehér, 2021, p. 56) azt mutatja, hogy...
  • Ha egy szerzőtől származó pontos idézetet szeretnénk beilleszteni, akkor meg kell adni a pontos hivatkozást és az oldalszámot:
    • PÉLDA: "Az 1970-es évek végét a pedagógiai diskurzus fáradtsága jellemezte, különösen a motiváció témájában." (Fehér, 2021, p. 56).

4.2. Levéltári anyagok hivatkozása

  • A levéltári forrásokra való hivatkozások rövidítve vannak a lábjegyzetben:
    • PÉLDA: ZML XXIV. 505. ZVM Szm. Felügy. iratok 1947. 5. doboz, 1947/769. Az irat száma - Zala vármegye.
  • A rövidítés feloldásához kérjük, hogy a dolgozat végén található Hivatkozásokban a megadott példát követve tájékozódjon:
    • PÉLDA: Zala Megyei Levéltár (rövidítve: ZML) XXIV. 505. Zalavármegye Szabadművelődési Felügyelőség (rövidítve: ZVM Szm. Felügy.) iratai 1947. 5. doboz, 1947/769. iratszám - Zala vármegye

5. Irodalomjegyzék

  • Az idézett irodalom a dolgozat végén, szigorúan ábécésorrendben, a szerző (első szerző) szerint szerepel.
  • Az ugyanazon szerző publikációit évszám szerint kell felsorolni.

    • PÉLDA: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. and Friedrich, H. F. (1990, ed.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

 

A szövegben szereplő összes hivatkozásnak meg kell jelennie az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzékben szereplő összes tételre hivatkozni kell a szövegben.