Lectori salutem

Absztrakt

Az Afrika Tanulmányok jelen száma folytatja a tematikus, az egy adott témát részleteiben körüljáró számok hagyományait. A témaválasztás lehet meglepő jelen esetben, hiszen a nőkérdés, főként a női egyenjogúság kérdése általában nem tartozik az aktuális témáknak abba a halmazába, amelyre a legtöbben gondolnának Afrika kapcsán. Vannak, akik ezt is a nyugati világ máig érződő paternalizmusa rovására írják, s még szélesebb azoknak a tábora, akik szerint a kontinens előtt tornyosuló feladatok sorában a női egyenjogúság biztosítása fontos, de nem a legégetőbb dolog. Az éhezés, a betegségek, a korrupció, a környezet degradációja, és sok más egyéb nehézség látszólag tényleg felülír mindent és megkérdőjelezhetetlenül prioritást élvez, ám éppen a mindennapi tapasztalat kényszeríti az afrikai hagyományok és a mai afrikai társadalmak alaposabb ismerőit annak felismerésére, hogy a nők aktív és tudatos szerepvállalása nélkül nincs előrelépés a legfontosabb területeken. Megbízható statisztikáink nincsenek, de bizonyossággal kijelenthető, hogy a kontinensen a fizikai munka java részét – a földműveléstől a gyereknevelésig, tehát a létezés elemi feltételeinek megteremtéséig – a nők végzik. Az afrikai hagyományok szerint a nő nem más, mint a családot összetartó tűz. Ugyanakkor a kontinens amúgy is kusza ingatlan-tulajdoni viszonyai arról tanúskodnak, hogy a nőket szinte teljesen kizárták a tulajdonszerzésből, hiszen csupán néhány, egyes becslések szerint mindössze 1-2 százalékkal képviseltetik magukat. Ez a kiszolgáltatottság, a nemek közötti egyenlőtlenség bizonyítéka. De nem csak önmagában fontos, hiszen ma már nem kérdőjelezi meg senki, hogy a nemek közötti igazságosabb arányok messze nem csupán a „modern nő” kritériumának feltétele, de nélküle, bevonása, tudatos és aktív részvétele nélkül nincs piaci árutermelés, eredményes harc a HIV és AIDS ellen, de ökológiai egyensúly, vagy a születések számának kordában tartása sem képzelhető el. Ezért fontosak e számunk tanulmányai, amelyek különböző aspektusokból térképezik fel a nők szerepét Afrikában a kontinens női politikusainak kvótarendszerétől az átlagosnak mondható asszonysorsokig. Ebben már hosszabb hagyományokra támaszkodhatunk, elég az olvasót a korábbi számokban rendszeresen közölt női portrékra emlékeztetni.

Dr. Búr Gábor
főszerkesztő