A határhelyzetből adódó lehetőségek és korlátozó tényezők vetületei Magyarország és a szomszédos országok példáján

Absztrakt

Az Európai Unió fejlesztéspolitikájában kiemelt szerep jut a határ menti együttműködéseknek, ahol az érintett felek, a határ menti városoktól és régióktól kezdve az Európai Területi Társulások vagy akár az eurorégiók is lehetnek. Az integrációs folyamatban a határok szerepe folyamatosan elmosódik, a nemzetállamok mellett a határrégiók megerősödése is megfigyelhetővé vált. A demokratikus helyi és regionális struktúrák, valamint az azonos érdekeltségű határ menti lokális és regionális kooperációk tovább mélyítik a decentralizációs folyamatokat. Az EU-s pénzügyi támogatások jelentős mértékben elősegítették a határ mentén intézményesült együttműködések létrejöttét és fennmaradását. Azonban megfigyelhető a támogatási folyamat egy negatív hatása is, a támogatott projektek idején létrejövő partnerségek a források elmúltával gyengülnek, megszűnnek. A tanulmány megírását két kérdés felmerülése indította el: mely tényezők vezethetnek az együttműködéshez és melyek az érdekeltség megszűnéséhez? A stratégiai partnerségek kiépülése erőteljesen kötődik egyénekhez, kulcsintézményekhez, ezen személyek összefogási hajlandóságához, kapcsolati hálójához és belső motivációihoz. A magyar határszakaszokon a közös történelmi örökség elősegítheti a kooperációt?

A térségi és települési együttműködések alaposabb megismeréséhez Magyarország és a szomszédos országok tekintetében a tanulmányban egy 2015-ben zajlott Eurobarometer és egy 2018-ban történt kérdőíves felmérés eredményei kerülnek ismertetésre¹. A felmérésekben a lakosság körében lekérdezésre került a határmenti, települési kooperáció, az együttműködési hajlandóság és a kapcsolatok aktivitása. A határszakaszokon található kooperációs attitűdök bemutatása arra kíván választ találni, hogy a Magyarország mely határszakaszán a legaktívabbak ezen kapcsolatok és milyen okok húzódnak e folyamatok mögött.