A városi hatalom és az emberi jogok – Közös metszetek, szervezetek, szövetségek

Absztrakt

A globalizáció, a metropolizáció és a hálózatok felemelkedése nagymértékben hozzájárult a városok globális diplomáciai folyamatokban való fokozódó térnyeréséhez, nemzetközi szereplőkként való növekvő elismertségükhöz. Ennek következtében a szubnacionális szereplők szempontjai egyre inkább érvényre jutnak a nemzetközi agendák formálásában, amelyekben a városok az inkluzív és fenntartható fejlődés élharcosaiként jelennek meg. A városok közötti kapcsolatok vizsgálatának fontossága a 21. században prioritássá vált, ma már nem csak nemzetek vagy régiók képviselhetnek gazdasági és politikai hatalmat, hanem maguk a városok is. A városok közötti együttműködés hálózatos formái túlmutatnak az államközi kapcsolatokon nyugvó multilaterális rendszer keretein, míg a nemzetközi szervezetek közös céljainak elérésében az ún. soft power politika vált a domináns eszközzé.

A tanulmány a puha hatalom gyakorlásán alapuló városdiplomácia szerepével foglalkozik a nemzetközi politikai színtéren, a nemzetközi agendák fenntarthatósági célkitűzéseinek keretrendszerébe ágyazva az emberi jogi elvek várospolitikai integrációjának bemutatását. Ennek során megvizsgálja a városok európai és globális kooperatív szövetségeinek (city-to-city) nemzetközi agendákban és a participatív demokrácia hatékony működésében való közreműködését; az emberi jogok védelmére alapozott városszövetségek áttekintésével a városok nemzetközi szerepének látványos erősödését kívánja alátámasztani. A hálózatosodásban megjelenő városdiplomáciát a helyi érdekek felfelé csatornázásának tekintjük, amely összekapcsolva a globális agendákkal plusz forrásszerző képességet biztosíthat a városok számára, és a jelenlegi trendek fényében úgy látjuk, hogy a globális együttműködések jövőjét egyre inkább a hálózatos, hatékony és inkluzív multilateralizmus felé mozdíthatja el.