Szubnacionális diplomácia többszintű városi kormányzásban: Budapest városdiplomáciai aktivitása 2019 után

Absztrakt

A tanulmány Budapest példáján keresztül a szubnacionális diplomácia konfliktusos politikai környezetben betöltött szerepét elemzi, különös tekintettel a központi kormányzat és a főváros közötti 2019 utáni feszültségekre. Az elméleti keret a városdiplomácia és a protodiplomácia szakirodalmára építve értelmezi a városok növekvő nemzetközi szerepvállalását, amely nem csupán technikai együttműködésként, hanem politikai és normatív pozíciók megjelenítéseként is felfogható. A magyar esetben a centralizáció, a fiskális kontroll és a forráselosztás egyes esetekben politikai szempontokat is tükröző jellege erősíti a központ-helyi konfliktust, amely Budapest számára új külkapcsolati stratégiák kialakítását ösztönzi. A kvalitatív kutatás félig strukturált interjúkra és sajtóelemzésre támaszkodik. Az empirikus eredmények szerint Budapest aktívan épít nemzetközi városhálózati kapcsolatokat, közvetlen uniós forrásokhoz való hozzáférésre törekszik, valamint önálló válaszokat fogalmaz meg geopolitikai és normatív kérdésekben. Kiemelt szerepet kap az orosz-ukrán háborúra adott humanitárius városi reakció, valamint az LMBTQ+ jogok melletti kiállás, különösen a 2025-ös Budapest Pride nemzetközi támogatással történő megszervezése. Az eredmények arra utalnak, hogy Budapest nem csupán végrehajtó, hanem részben autonóm politikai szereplő a többszintű kormányzás rendszerében.