A magyar középvárosok városhálózati/térszerkezeti pozíciójának alakulása az ingázó adatok fényében (2001-2022)
DOI:
https://doi.org/10.15170/terinno.2025.18.02-03.03Kulcsszavak:
ingázás, középvárosok, térszerkezet, városhálózatAbsztrakt
Tanulmányunk a magyar középvárosok városhálózati, térszerkezeti pozícióinak átalakulását vizsgálja a 2001, 2011 és 2022. évi népszámlálási adatok felhasználásával. Az adatok elemzésének segítségével megvizsgáltuk a városok részesedését a lakosságból, az ingázókból, a munkahelyekből, ezeknek az adatoknak a változását. Kimutattuk a várostérségek körül kialakuló beingázási zónákat. A várostérségek belső fejlettségére utalva megvizsgáltuk, hogy az egyes térségek mennyire indultak el a decentralizáció irányába, kialakulnak-e fejlett policentrikus várostérségek Magyarországon. Jól látható, hogy Budapest és agglomerációja dominálja az országot, s ez a dominancia gyorsan erősödik. Fejlett, többpólusú agglomeráció csak ott alakult ki, míg a középfokú várostérségeink bár fejlődtek, de relatív súlyuk nem növekedett, s véleményünk szerint nem indultak el abba az irányba, hogy kialakulhasson egy vagy több fejlett, másodlagos pólus az országban.