A „boldogság” területi aspektusai és megjelenése a településfejlesztésben

Absztrakt

A boldogság gazdaságföldrajza egy relatív új kutatási terület, kutatási fókusz a területi tudományokban. Tanulmányomban a boldogság fogalmának értelmezése után szeretném bemutatni annak megjelenését és integrálódását a területi kutatásokba, illetve hatását, lehetséges szerepét a településfejlesztésben. Az eddigi kutatások során a jólét (welfare), jóllét (wellbeing), élettel való elégedettség (life-satisfaction), életminőség (quality of life) és boldogság (happiness) fogalmának meghatározásában nem alakult ki tudományos konszenzus. A szakirodalom fogalomhasználata meglehetősen kaotikus, sokan szimplán szinonimaként használják ezeket a fogalmakat. A boldogság területi szempontú vizsgálata egészen a 2010-es évekig viszonylag kevésbé kutatott terület volt a területi tudományokban, és különösen hiányzott a boldogság földrajzi, területi aspektusainak elméleti megalapozottsága. A boldogság vizsgálatába földrajzi tényezőket is beemelő kutatások alapvetően 3 témakör köré csoportosíthatóak. Egyik csoportba azok a kutatások tartoznak, melyek azt vizsgálják, hogy van-e valamilyen különbség a városi és a vidéki térségek boldogsága között. A második csoportban pedig azok a kutatások találhatók, melyek azt vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a „szomszédok” társadalmi-gazdasági jellemzői az adott területen élők boldogságára. Végül a harmadik csoportba sorolhatók azok vizsgálatok, melyek gyökerei egészen régre nyúlnak vissza, és azt vizsgálják, hogy a település szerkezetének, fizikai jellemzőinek (mind az épített, mind a természetes) milyen hatása van az ott élők boldogságára A „boldog város” koncepciója a városfejlesztés egy viszonylag új, az embereket, a városlakók életminőségét a középpontba helyező megközelítése, amely a lakók boldogságát és jóllétét helyezi előtérbe.