Changing of discursive strategies of international and local NGOs to block dam constructions

The Mesopotamian identity marker

Absztrakt

A tanulmány célja soron követni a gátépítést akadályozó diskurzusok dinamikáját a törökországi Ilisu gát példáján. A gát – mely a Délkelet-Anatólia projekt része és második legnagyobb gátja - jelentős vitákat váltott ki környezeti, kulturális és társadalmi-gazdasági következményei miatt; ezek közül is a legsúlyosabb bírálatokat a gát területét érintő kitelepítések és a kulturális örökségünk részét képző Hasankeyf városának elpusztítása miatt kapta. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a helyi és nemzetközi érdekeltséggel rendelkező nem kormányzati szervezetek (NGO-k) hogy keretezték újra diskurzusukat, miként, miért és hogyan használták a környezetvédelmet, az emberi jogi, a kulturális örökségek védelmét és a nemzetközi jogot a gátépítés megakadályozására. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy ezek a stratégiák hogyan rezonálnak regionális és globális közönségekkel, alakítják a határokon átnyúló támogatást, és gyakorolnak nyomást külső szereplőkre. A kutatás folyamatkövetési (process tracing) módszert alkalmaz a diskurzusok kritikus szakaszainak azonosítására, kiemelve a változó geopolitikai körülmények, transznacionális szövetségek és az identitáskeretezés szerepét a közvélemény és az érdekvédelmi eredmények befolyásolásában. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy ezek a stratégiák hogyan rezonálnak regionális és globális közönségekkel, alakítják a határokon átnyúló támogatást, és gyakorolnak nyomást külső szereplőkre.