A pécsi egészségtudományi képzések megjelenése és előzményei

Szerzők

  • József Betlehem Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.06

Kulcsszavak:

egyetemtörténet, tudománytörténet, egészségtudomány, Pécs, Pozsony, Erzsébet Tudományegyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Egészségtudományi Kar

Absztrakt

Die Erscheinung und die Voraussetzungen der gesundheitwissenschaftlichen Bildungen in Pécs 

 

Bei der Untersuchung der neuesten Geschichte der Universität Pécs ist die Entwicklung der medizinischen Ausbildung dokumentarisch gut zu ertappen. Während der präventiven und heilenden Tätigkeit im Allgemeinen bzw. neben der Medizin wurde für die Entwicklung und Ausbildung von zahlreichen anderen Gesundheitsberufen in unserem Land lediglich wenig Aufmerksamkeit geschenkt. 

Die Studie zielt darauf ab, über die Entwicklung der nicht-medizinisch gesundheitlichen (in heutiger Form gesundheitwissenschaftlichen) Bereiche und über deren Gesichte bezüglich der Ausbildung in Pécs ein klares Bild zu geben. 

Ein weiteres Ziel war, die Vorgeschichte der Ausbildung der Gesundheitsberufe in Pécs und Bratislava bzw. deren elementaren Ausbildungsformen mit der Universität verbunden und der heutigen Struktur der Universität Pécs zu präsentieren. Während der Überblickstudie führte der Autor die Analyse von Primär- und Sekundärquellen durch. 

Die Ausbildung der Gesundheitsberufe in Pécs bezüglich der Pflegekräfte und Geburtshelfer schloss bis zum 20-sten Jahrhundert der Ausbildungsstruktur der Gesundheitsversorgung der Großstädte außerhalb der Hauptstadt in Ungarn an. Nach der Umsetzung der königlich-ungarischen Elisabeth-Universität in Bratislava nach Pécs ist die Arbeit von Heim Pál bemerkenswert, der nach der Organisation eines Netzwerkes für Säuglings- und Mutterfürsorge auch in Pécs strebte. 

Die landesweiten Bestrebungen in den 1920–30 Jahren für die Förderung der Pflegeausbildung, verbunden mit den Namen von Johan Béla sind aber leider nicht zu identifizieren. In den Städten, in denen zu dieser Zeit die Medizinausbildung stattgefunden war (Budapest, Debrecen, Kolozsvár–Szeged), wurde das Nationale Institut für Pflege- und Fürsorgeinausbildung lediglich in Pécs nicht ins Leben gerufen. 

Ab 1990 kann man in Pécs über gesundheitwissenschaftliche Ausbildungen in die Hochschulausbildung integriert (am Anfang auf Hochschul- später auf Universitätsniveau) sprechen. In dieser Entwicklung erwarb die Universität von Pécs jedoch in mehrerer Hinsicht eine führende Rolle, besonders mit dem Start von Ausbildungen für Pflegekräfte und sog. Fürsorgerin (Sozialarbeiter im Jugendamt) auf Masterniveau und mit der Verwirklichung von Promotionsprogram, und tat es deutlich vor der Hauptstadt. 

Bis zum Anfang der 21-sten Jahrhundert erreichte die Universität, dass es Ausbildungen gemäß der internationalen Systeme der Gesundheitsausbildungen, dem Bologna-Prozess angeschlossen, verwirklicht und passte sich an der Ausbildungspraxis der west-europäischen und transatlantischen Ländern. 

Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum / Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

József Betlehem, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

PhD, habil. egyetemi docens, dékán

Hivatkozások

Ambró János: A pozsonyi országos közkórház és a bábaképezde hiányai. Pozsony, 1880.

Antall József – Kapronczay Károly: A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában. Magyar Tudomány 34. (1989):10–11. 903–916.

Betlehem József: Átalakuló egészségtudományi felsőoktatás. Nővér 18. (2005):4. 27–31.

Betlehem József – Kukla Anikó – Deutsch Krisztina – Marton-Simora József – Nagy Gábor: The changing face of European healthcare education. The Hungarian experience. Nurse Education Today 29. (2009):2. 240–245. || [DOI] https://doi.org/10.1016/j.nedt.2008.08.015 || [WoS] https://www.webofscience.com/wos/woscc/full-record/WOS:000263656900013

Betlehem József – Oláh András: Az ápolás történeti áttekintése. In: Az ápolástudomány tankönyve. Szerk. Oláh András. Budapest, 2012.(http://tamop.etk.pte.hu/apolastan/konyv_magyar.html) [2013.11.08.]

Bielek Tibor – Kontra László: A falu egészségvédelme. Pécs, 1934.

Boissier, Pierre: History of the International Committee of the Red Cross. Volume I. From Solferino to Tsushima. Henry Dunant Institute, Genf, 1985.

Bába mesterségre tanító könyv, melyet krantz Heinrich Nepomuk János írt német nyelven. Magyar nyelvre fordított Weszprémi István. Debretzenben, Nyomt. Margitai István által, 1766.

Deésy Daday András: Magyarország kórházai 1848-ban. Orvostörténeti Közlemények 29. (1963) 169–194.

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete – a szülés kultúrtörténete Magyarországon. Budapest, 2005.

Fedeles Tamás: A pécsi ispotály igazgatói a 14–16. században. Orvostörténeti Közlemények 181–185. (2003) 117–126.

Fekete Sándor: Az egészségügyi segédszemélyzet képzéséről orvosi szempontból. (Országos Stefánia-Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére kiadványai 44.) Budapest, 1928.

Fekete Sándor: A bábaoktatás története Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények 55–56. (1970) 175–186.

Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában. Orvostörténeti Közlemények 190–193. (2005) 39–133.

Emlékirat a hazai betegápolási ügy keletkezése, fejlődése, s jelenlegi állásáról, különös tekintettel a betegápolási költségekre. Szerk. Grósz Lipót. Buda, 1869.

Haas Mihály: Baranya. Emlékirat, mellyel a Pécsett MDCCCXLV aug. elején összegyűlt magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik Nagykéri Scitovszky János. Pécsett, 1845.

Hahn Géza: A magyar egészségügy története. Budapest, 1960.

Heim Pál: Az egészségügyi segédszemélyzet kérdéséről. Orvosi Hetilap 43. (1927) 1242–1244.

Hölbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécsett, 1845.

Jelentés a Stefánia Szövetség működéséről. 1915. jún. 13.–1917. jún. 15. (Országos Stefánia-Szövetség az anyák és csecsemők védelmére kiadványai 13.) Budapest, 1917.

Johan Béla: Adatok a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításának történetéhez. Népegészségügy 6. (1925):24. 861–867.

Johan Béla: Az ápolónő- és védőnőkérdésről. Budapest, 1929.

Johan Béla: Gyógyul a magyar falu. Budapest, 1939.

Keller Lajos: Az Országos Stefánia Szövetség 10 éves működése. Budapest, 1926.

Keller Lajos: Az egészségügyi segédszemélyzet képzése és munkája. (Országos Stefánia-Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére kiadványai 41.) Budapest, 1927.

Kovács L. Gábor – Betlehem József: A kétszintű egyetemi képzés bevezetésének tapasztalatai az orvos- és egészségtudományi felsőoktatásban. In: Egészség Akadémia 2. (2011):2.

Kozon, Vlastimil – Hanzlikova, Alžbeta – Betlehem, József – Juraskova, Dana – Walter, Ilsemarie: Adalékok a professzionális ápolástudomány fogalomrendszeréhez Közép-Európában. Nővér 23 (2010):3. 3–8.(http://regi.meszk.hu/portal/downloads/Nover/nover2010_3sz.pdf) [2013.11.08.]

Kubinyi András: Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a késő középkorban. In: Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. Szerk. Font Márta. (Tanulmányok Pécs történetéből 9.) Pécs, 2001. 43–51.

Oláh András: Az ápolói készségek fejlesztése az egyetemi szintű képzésben. Egészségügyi Menedzsment 5. (2003):4. 74–77.

Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis. Az az: az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről, ’s azoknak orvoslásának módgyáról való tracta. Kolozsváratt, Nyomt. M. Tótfalusi Kis Miklós által, 1695.

Pávay Vajna Gábor: Egészségügy. In: Magyarország vármegyéi és városai. 16. kötet. Pozsony vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Pozsony Vármegye. Országos Monografia Társaság, 1890.

Pesti Alfréd: Orvosi Évkönyv. Budapest, 1889.

Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve. Pécs, 1960. 271–274.

Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene (1749–1928). Győr, 1929.

Regöly-Mérei Gyula: Orvosi emlékek IV. Budapest, 1940.

Sassy János: A vidéki közkórházak működése. Különlenyomat a Gyógyászat 50–51. (1891)

Sasvári László: A magyarországi Betegápoló Irgalmas Rend működése (1867–1918). Orvostörténeti Közlemények 115–116. (1986) 125–137.

Seidl, Elisabeth: Pflegewissenschaft – eine Annäherung an Begriff und Bedeutung (Ápolástudomány – a fogalom megközelítése és jelentősége). Betrifft: Pflegewissenschaft; Beiträge zum Selbstverständnis einer neuen Wissenschaftsdisziplin. seidl Elisabeth (Hrsg.). Wien, 1993.

Seidler, Edurad – Leven Karl-Heinz: Geschichte der Medizin und der Krankenpflege. 7., überarbeitete und erweirterte Auflage. Stuttgart, 2003. || [DOI] https://doi.org/10.17433/978-3-17-026459-5

Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.

Szénásy József: Az egészségügyi segédszemélyzet kérdéseiről. (Országos Stefánia-Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére kiadványai 59.) Budapest, 1930.

Szénásy József: Versenyfutás a halállal. Budapest, 1997.

Vámossy István: A Pozsonyi Katholikus Polgári Ápoló Intézet. Fennállásának ötszázéves évfordulója alkalmából. Pozsony, 1898.

Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901.

Baranya multja és jelene. Szerk. Várady Ferenc. 1. kötet. Pécs, 1896.

Velits Dezső: A pozsonyi magyar kir. bábaképezde 1873–1894/95. Pozsony, 1896.

Downloads

Megjelent

2014-04-16

Hogyan kell idézni

Betlehem, J. (2014). A pécsi egészségtudományi képzések megjelenése és előzményei. Per Aspera Ad Astra, 1(1), 82–105. https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.06

Hasonló cikkek

<< < 17 18 19 20 21 22 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.