Assessment of Risk and Investment Alternatives
Abstract
A hagyományos tőkeköltségvetési eljárások segítségével közvetlenül nem fejezhető ki a beruházási változatok kockázati különbsége. A „nettó jelenérték" döntési szabályhoz kapcsolva két kockázati korrekciós technikát alkalmaznak. A biztonsági ekvivalens a becsült pénzbeáramlás azon százalékát reprezentálja, amely a kockázatos pénzbeáramlással egyenértékű biztonságos pénzáram-értéket formál. A kockázattal korrigált diszkontráta pedig olyan megtérülési arány, amelyet adott projekten feltétlenül realizálni kell ahhoz, hogy a vállalat tulajdonosai - a részvényárak karbantartásával - kompenzálhatok legyenek. Amíg a biztonsági ekvivalens tényezők szubjektív becsléssel állíthatók elő, addig a kockázat kifejezésére alkalmas diszkontráta a CAPM modell segítségével határozható meg. Ez utóbbi esetben elméleti és gyakorlati problémák sokaságával kerülünk szembe.
