Reklámdömping, avagy irányzatok a reklámgyakoriság kutatásában

Absztrakt

A reklámgyakoriság kérdése már régóta foglalkoztatja a marketingmenedzsereket, a kutatókat és magukat a fogyasztókat is. Melyikünknek ne jutott volna már eszébe esténként, a televízió előtt ülve, hogy „a fene egye meg, már megint ez a mosópor- (pelenka-, üdítő- stb.) reklám". Ma Magyarországon egy nap átlagosan 922 spot jelenik meg.* Vajon van-e értelme az ilyen mértékű reklámdömpingnek? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók számára nem szimpatikus ez a stratégia, megutálják az adott reklámokat és nem fogják megvenni a termékeket? Fontos kérdés ez menedzseri szemszögből, hiszen ha ez a bumeránghatás érvényesül, akkor esetleg feleslegesen költenek milliárdokat reklámokra. Persze az is lehetséges, hogy a fogyasztók éppen a gyakran reklámozott és ezért ismertebb termékeket veszik le a polcról, a reklámjukhoz fűződő attitűdjüktől függetlenül. Ebben a cikkben a témával kapcsolatos irányzatokat mutatom be.