A meghosszabbított kar: a vevőközeli funkciók outsourcingjának sajátosságai és a kihelyezési döntés operacionalizálhatóságának szempontjai
Absztrakt
A szervezetek számára az innováció outsourcingon keresztül történő elérésének, illetve magának a kihelyezési gyakorlatnak számos jól ismert mozgatórugója létezik, így a teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni, hogy a szervezeti erőforrások limitáltak, a vállalatok nem rendelkezhetnek minden releváns területen a szükséges motivációval és tudásmélységgel, a kihelyezők pedig gyakran nem képesek elviselni a fejlesztési kockázatokat. Ugyancsak fontos érv a módszer mellett, hogy a nem kulcsfontosságú tevékenységek esetében a vállalat nem mindig tudja a legjobb szakembereket megszerezni, valamint alkalmazása - mint azt Porter [2001] is kifejti - lehetővé teszi bizonyos inputok viszonylag egyszerű módon történő megszerzését, így mérséklődnek a piacra lépési korlátok, könnyebbé válik a piacra való belépés, és felgyorsul a piacelérés.
