A 'csak' partikula a MagyarOK A1-es és A2-es kötetében
DOI:
https://doi.org/10.15170/HE.2022-23.23-24.1-2.12Kulcsszavak:
a 'csak' partikula, logikai 'csak', diskurzusjelölő 'csak', pragmaszemantika, ankönyvelemzésAbsztrakt
A magyar csak partikula előfordulásai két fő csoportra oszthatók: logikai és diskurzusjelölő típusokra. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a csak és különböző szerkezetei (pl. csak nem, pl. Csak nem eltévedtél?) megjelennek-e – és ha igen, hogyan – a magyar mint idegen nyelv egyik napjainkban legnépszerűbb kezdő szintű tankönyvsorozatában. Noha a tankönyvek átlátható módon rendszerezik a magyar nyelv szintnek megfelelő szabályait és mintázatait, az A1 és A2 kötetek kizárólag a csak logikai típusait említik, és még ezeket sem magyarázzák meg formai és funkcionális különbségeik tekintetében (pl. hangsúly, szórend). A csak diskurzusjelölő típusai egyáltalán nem jelennek meg az A1 és A2 kötetekben, sem a hangsúlytalan változat felszólító mondatokban, sem a hangsúlyos típus sajátos pragmatikai jelentéssel. Hasonlóképpen, a csak-konstrukciók is csupán érintőlegesen, elszigetelt példamondatok kontextusában kerülnek szóba. Érdemes megfontolni, hogy – annak érdekében, hogy a tanulók magasabb szinteken (B1-től kezdődően) képesek legyenek a pragmaszemantikai tartalmak pontosabb kifejezésére – az A2 szinten tanulóknak el kellene sajátítaniuk a csak különböző logikai típusai közötti különbségtételt, valamint meg kellene ismerkedniük alapvető diskurzusjelölő használataival is.


