Az igéből képzett főnevek jelzős szerkezeteinek értelmezési lehetőségei
DOI:
https://doi.org/10.15170/HE.2020.21.1.06Kulcsszavak:
igéből képzett főnév, jelzős szerkezet, szemantikai hozzájárulás, komplex esemény, többértelmű mentális hálózatAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen különböző jelentések társulhatnak a magyar deverbális főnevek jelzős szerkezeteihez. Az igéből képzett főnevek szemantikai többértelműsége hibrid státuszukban rejlik: részben igék, részben főnevek. Ezzel a kettősséggel párhuzamosan jelzős szerkezeteik (és adott esetben birtokos szerkezeteik) szemantikai hozzájárulása akár a „bemeneti” igés jellegre, akár a „kimeneti” főnévi jellegre támaszkodhat. Transzformációs (fáziselméleti minimalista) generatív szintaktikai keretrendszerünkben a „verbális jelleget” úgy magyarázzuk, hogy feltételezzük, hogy bizonyos igei eredetű névszói szerkezetek (pl. a komplex eseményt jelölő altípus) olyan szintaktikai szerkezetekkel rendelkeznek, amelyek ténylegesen tartalmaznak (többé-kevésbé „teljes értékű”) komplex igei kifejezéseket. Ami a „nominális alapú” jelentéshozzájárulásokat illeti, a megfigyelt többértelműséget úgy magyarázzuk, hogy többértelmű mentális hálózatokat feltételezünk, amelyeket formálisan irányított gráfokként ábrázolunk.


