Trianontól Schengenig: Turizmus és határon átnyúló területi integráció a Baranya-háromszögben

Absztrakt

Közép- és Kelet-Európa posztszocialista határ menti régióit hosszú időn át geopolitikai fragmentáció, hiányos infrastrukturális kapcsolatok és gazdasági periferizálódás alakította. A Magyarország, Horvátország és Szerbia találkozásánál fekvő Baranya-háromszög geopolitikai feldaraboltsága és a határakadályok közelmúltbeli megszűnése miatt különösen releváns az esettanulmány. Horvátország 2023-as schengeni csatlakozása és az M6–A5 autópálya-kapcsolat 2025-ös megvalósulása jelentősen javította a térség elérhetőségét. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy e változások megteremtik-e a turizmuson alapuló, határon átnyúló reintegráció feltételeit. A vegyes módszertan geopolitikai és térbeli elemzést, GIS-alapú elérhetőségi modellezést, kérdőíves felmérést (n = 60), tizenkét félig strukturált interjút és TOWS-elemzést foglalt magában. Az eredmények szerint a fizikai és adminisztratív akadályok nagyrészt megszűntek, az integrált, határon átnyúló turisztikai desztináció kialakítása azonban elsősorban az intézményi koordinációtól és a stratégiai fejlesztési keretektől függ. A kérdőív mérsékelten pozitív helyi attitűdöt jelzett a turizmus, a határon átnyúló együttműködés és az infrastrukturális fejlesztések iránt, a korrelációk pedig arra utalnak, hogy a lakosok ezeket a regionális fejlődés összefüggő elemeiként érzékelik. Az örökség-, öko-, kerékpáros, bor- és gasztronómiai turizmus reális lehetőséget kínálhat arra, hogy a Baranya-háromszög periférikus határtérségből a Duna-régió versenyképes turisztikai desztinációjává váljék.