A TISZA ARCAI, AVAGY A VÍZPARTI TÁJKÉP, MINT TURISZTIKAI VONZERŐ - NEM CSAK VÍZITÚRÁZÓKNAK
Egy táj- és környezetesztétikai értékelőmódszer bemutatása
Kulcsszavak:
táj- és környezetesztétika, értékelőmódszer, Tisza, víziturizmusAbsztrakt
Tanulmányunk egy módszertani kísérlet a vízitúrák hátteréül szolgáló Tisza-part természeti és
épített környezetének táj- és környezetesztétikai szempontból történő értékelésére. Az
országhatártól Tiszakécskéig tartó partot viszonylag homogénebb, belátható ún. vizuális
egységekre bontottuk és külön-külön értékeltük azokat. A munka során fontos szempont volt az
objektivitásra való törekvés, amit a minősítés során alkalmazott három értékválasztásos módszerrel
valósítottunk meg. A sajátos karakterű mintaegységek értékelése alapján 3 kategóriába soroltuk a
partszakaszokat, pozitív érzelmeket generáló vonzó-, kevésbé lelkesítő semleges- és a vizuális
konfliktusokkal erősen terhelt táj- vagy településképekre. A terep bejárása és a fotódokumentáció
készítése során megállapíthattuk, hogy jelentős vizuális konfliktusok nem jellemzők a
mintaterületre, így a kiválasztott mintaegységek sem kerültek bele a legrosszabb – vizuális
konfliktusokkal erősen terhelt – kategóriába.