Konfliktuskezelési stratégiák a felsőoktatásban lévő hallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2024.25.2.8Kulcsszavak:
konfliktuskezelés, konfliktuskezelési stratégiák, felsőoktatásAbsztrakt
Hunyady és mtsai (2006) szerint a felnőtt emberek mai napig hordoznak olyan sérelmeket, amelyeket az iskolában szereztek, ezen sérelmek forrásai többségében a pedagógusoktól származnak. (Hunyady, 2006). Vizsgálatom fő célja, hogy feltárja, a magyarországi
felsőoktatásban résztvevő hallgatók milyen konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaznak, és a hallgatók szemszögéből bemutassa, hogy milyen konfliktusok jelennek meg a hallgató és az oktató között. Kitérek még a megélt konfliktusok következményeinek felmérésére és konfliktusmentes kapcsolat okainak feltérképezésére. Az adatok felvételéhez kvantitatív és kvalitatív módszert egyaránt alkalmaztam, az adatok gyűjtése online kérdőívvel történt. Az eredmények alapján a hallgatók körében a leggyakoribb az elkerülő konfliktuskezelési stratégia. A legtöbb konfliktust kiváltó ok az oktató hozzáállásához kapcsolódik, azonban ez nem járt hosszútávú következményekkel. A hallgatók nagyobb empátiát és együttműködést várnak az oktatóktól, és úgy vélik a konfliktusmentes iskolai kapcsolat alapja a kompromisszumra való hajlandóság. A kezeletlen konfliktusok vagy a nem megfelelő konfliktuskezelési stratégia alkalmazása hosszútávú érzelmi károkat okozhatnak a diákokban és az oktatókban egyaránt. A kutatás eredményei két gyakorlati területen alkalmazhatóak. Egyrészt segíti a felsőoktatási rendszerben dolgozó mentálhigiénés,
pszichológus szakembereket, és az oktatókat, hogy célzott segítséget nyújthassanak a diákoknak a konfliktushelyzeteik kezelésében. Másrészt támogatja a hallgatókat, a konfliktushelyzetben megjelenő egyéni felelősségvállalás szemléletének kialakításában és a
konfliktuskezelési stratégiákból fakadó nehézségek tudatos átgondolásában.