Cserkészek, leventék, kisdobosok és úttörők
Az iskolán kívüli ifjúságnevelés a Horthy-, a Rákosi- és a Kádár-korszakban
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2024.25.2.7Kulcsszavak:
Magyarország, iskolán kívüli szervezett ifjúságnevelés, jobboldali konzervativizmus, kommunizmus és államszocializmusAbsztrakt
Publikációm témája az iskolán kívüli, szervezett ifjúságnevelés, amely egy rövid összegzés a nagyrészt a jobboldali, konzervatív Horthy-korszakban működő Magyar Cserkészszövetségről és a helyére lépő Magyar Cserkészmozgalomról, a szintén ekkor aktivizált Leventemozgalomról, továbbá a szélsőbaloldali, kommunista diktatúra, a Rákosi-korszak idején, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő restaurációval az azt felváltó, majd fokozatosan „puha diktatúrává” váló államszocialista rendszerben, a Kádár-korszakban tevékenykedő Magyar Úttörők Szövetségéről.
Több kérdés is foglalkoztatott: Mikor, milyen minta és cél alapján jöttek létre a szervezetek? Volt köztük speciálisan hazai vonatkozású? Megközelítőleg hány taggal rendelkeztek? Voltak hasonlóságaik? Milyen volt a mozgalmak egyenruhája? Kötelező volt mindenkinek (fiúknak és lányoknak is) a belépés? Hogyan élték meg a közösséghez való tartozást a tagok? Mindhárom szervezet esetében volt ráhatása az iskoláknak a működésükre? Milyen időközönként és milyen jellegű közös foglalkozásokat tartottak? Csak az iskolai élethez kötődő, vagy hétvégi, szabadtéri programjaik is voltak? Részt vettek a mozgalomban a szülők is, vagy csak és kizárólag gyerekszervezetekről beszélhetünk? Jelen volt az államhatalom politikai ideológiája a mozgalmak életében? Hogyan és milyen formában szólt bele a mindenkori hatalmi elit a különböző ifjúsági szervezetek működésébe? Milyen elvárásokat támasztottak feléjük? Jelen volt a militarizmus, a világháborúra való felkészülés a szervezetek mindennapi életében? Mi lett a sorsa a különböző mozgalmaknak?