A laboratóriumtól a civil társadalomig
Az adatműveltség felnőtté válása
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2024.25.2.3Kulcsszavak:
adatműveltség, kompetenciák, kritikai adatműveltség, oktatásAbsztrakt
Bár egységes, elfogadott meghatározás híján az adatműveltségnek számtalan válfaja és elnevezése van, az adatok fontossága okán egyre többen foglalkoznak jellemzőivel. Felhasználása a kutatásban és az oktatásban sokrétű és ma már számos, részben kritikai típusa is van, de hagyományos megközelítései is jelen vannak. Az adatok létrehozása és felhasználása feltételezi, hogy ismerjük forrásaikat és azokat értékelni és elemezni is tudjuk. Az adatok számos válfaja és azok felhasználása ma már része életünknek. Ebben az írásban azonban főként a tudományos kutatást, az oktatást, és az állampolgárok igényeit szolgáló adatok kapnak figyelmet. Ezekkel az adatokkal szemben általános követelmény, hogy mindig etikus módon használjunk minden adatállományt, még akkor is, ha tudjuk, hogy az adatműveltségnek nincs egységes, elfogadott meghatározása. Mindezt figyelembe véve egyre többen elfogadják, hogy az adatok fontosak és értékesek, ami azt is eredményezi, hogy többet kell foglalkoznunk azzal, amelyet összefoglaló jelleggel adatműveltségnek nevezünk, viszont viszonylag kevés esetben szerepel a hazai szakirodalomban, ezért a következőkben főként idegen nyelvű forrásokra támaszkodunk.