Közösségi tanulás a settlement mozgalomban és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2023.24.K3.15Kulcsszavak:
közösségi tanulás, settlement, Szegedi Fiatalok Művészeti KollégiumaAbsztrakt
A közösségi tanulás és az intergenerációs tanulás az LLL olyan új, modern eszközeiként jelennek meg az utóbbi évtizedekben a neveléstudományi, andragógiai szakirodalomban, amelyek segítenek a 21. század kihívásaira választ adni. Alaposabban megvizsgálva azonban kitűnik, hogy a kultúra és az ismeretközvetítés történetében régóta találkozhatunk ezekkel, és az egyetemes kultúrtörténet is azt mutatja, hogy mindig különösen nagy jelentőséggel bírnak azon időszakokban, amikor a társadalom új kihívásokkal szembesül. A tanulmány amellett érvel, hogy a settlement mozgalmat a modern közösségi tanulás előképeként határozhatjuk meg. A settlement a 19. század végén Angliából indulva Európa számos országában, majd Magyarországon is megjelent, mások mellett a húszas évek végén a szegedi egyetem hallgatói körében. A hazai settlement történetét elsősorban a képviselőiktől való primer források, korabeli szövegek és kiadványok alapján vázoljuk fel röviden azzal a meggyőződéssel, hogy segítségükkel sikerül érzékeltetni a settlementben zajló közösségi tanulási formákat és generációs kölcsönhatásokat, valamint ezek társadalmi hasznát. Kiemelt figyelmet szentelünk a szegedi egyetemhez is kapcsolódó agrársettlement mozgalomnak, a Bethlen Gábor Kör és a belőle kifejlődő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma örökségének. A szövegek tanulmányozása során azon meggyőződésünket igyekszünk validálni, hogy van mire alapozni a múlt értékeiből napjainkban, amikor a közösségi tanulásról és a generációk közötti interakciókról, kölcsönös tanulási kapcsolatokról gondolkodunk.