Integrációk a hazai felsőoktatásban az elmúlt harminc évben
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2023.24.K3.9Kulcsszavak:
felsőoktatási integráció, felsőoktatási integráció indirekt eszközökkel, felsőoktatási hálózatfejlesztés direkt eszközökkelAbsztrakt
A tanulmány célja a hazai felsőoktatás integrációs folyamatainak elemzése, azzal a hipotézissel, hogy annak folyamatai, motivációi és eredményessége nem tér el a felsőoktatás hasonló nemzetközi folyamataitól. A kutatás módszere a nemzetközi irodalom rövid áttekintése mellett a hazai jogi és központi felsőoktatási stratégiai dokumentumok elemzése, valamint egyszerű statisztikai analízis. A tanulmány eredményként megállapítja, hogy a hazai felsőoktatási hálózatalakítás két – az indirekt és a direkt eszközökre építkező – időszaka eltérő koncentrációt eredményezett ugyan, de az eredményesség mindkét érában kérdéses. A belső szervezeti elaprózottság éppen annyira növekedett, mint amennyire az intézményi szétforgácsoltság csökkent. Az is látszik, hogy a felsőoktatási hálózatformálásban mindvégig a közreműködő stakeholderek pillanatnyi erőviszonyai a meghatározóak, s nem a gazdasági, oktatási érvek, hozzátéve, hogy elég szembetűnő az idővel növekvő politikai befolyás.