A szocialista gyermek és az „ideális” úttörő – A magyar úttörőmozgalom szellemiségének, értékrendjének megjelenése Szabó Magda két ifjúsági művében

Absztrakt

Szabó Magda az egyik világszinten is elismert XX. századi magyar írónk. Az 1950-es évek végén, ’60-as évek elején megjelent ifjúsági regényei napjainkban is értéket képviselnek a fiatalok számára. A tanulmány két ifjúsági regényét, a Mondják meg Zsófikának, és a Születésnap című műveket elemzi dokumentumelemzés módszerével. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a szocialista embereszmény, különös tekintettel az úttörőmozgalom által megfogalmazott szellemiségre és értékrendre hogyan jelenik meg Szabó Magda e két művében. A művek nem a szocialista nevelésről szólnak, azonban több helyen is megjelennek bennük olyan elemek, melyek visszatükrözik a kor ifjúsági mozgalmait, elvrendszerét. Kutatási kérdésem, hogy miként tud indirekt módon megjelenni egy elvárt szocialista gyermekkép egy olyan író művében, aki 1949-ben a hatalom kegyét elvesztette, az addigi Vallás és Közoktatási Minisztériumi állásától megfosztottak, és az 1950-es évek végéig nem publikálhatott. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az ötvenes évek végének pedagógiai folyamatai, illetve az ifjúsági mozgalom beépülése az iskolai életbe milyen módon jelenik meg ezen ifjúsági regényekben. A tanulmány első felében bemutatom a szocialista embereszményt, a magyar úttörőmozgalom kezdeteit és szerepét a szocialista gyermekek nevelésében. A tanulmány második felében az ifjúsági mozgalmakhoz kapcsolódó kifejezések és az úttörők 12 pontjának megjelenési pontjait vizsgálom a regényekben.