Termelésáthelyezési döntések modellezése a fejlett gazdaságokban

Absztrakt

A fejlett gazdaságok vállalatainak jelentős része végzi termelését az anyaországon kívül, amelynek oka a piacnyitás mellett többnyire a költségcsökkentés és a magasabb hozzáadott értékű funkciók előtérbe helyezése. A termelés áthelyezése azonban hosszú távon a
vállalat és az iparág innovációs és termelési képességeinek a leépüléséhez vezethet, az új termelési funkciókból fakadó spilloverek ugyanakkor hozzájárulhatnak a fogadó gazdaság fejlődéséhez. Ezért nem meglepő, hogy míg a kevésbé fejlett országokban folyamatos a verseny a külföldi befektetésekért, addig a fejlett országokban, vagy olyan gazdasági unióban, mint az EU, háttérbe szorultak a hosszú távú iparfejlesztési szempontok. Tanulmányunkban ezért a termelés és az innováció szempontjából vizsgáljuk a vállalat termelésáthelyezési döntését, és gazdasági térbe elhelyezve értékeljük a termelésáthelyezés iparági hatásait. Bemutatjuk, hogy a vállalati és iparági nézőpont a szereplők eltérő optimális döntéséhez vezet: a vállalatok rövid távú, költségorientált szemléletével szemben a gazdaság számára kézzel fogható innovációs előnyökkel járhat hosszú távon a termelési funkciók határokon belül tartása. Ez fontos szempont lehet a koronavírus járvány hatására átalakuló globális munkamegosztásban, az ellátási láncok újratervezésében, ami egyúttal aktívabb szerepvállalást igényelhet az olyan nagy gazdasági szereplőktől, mint például az Európai Unió.