A KRÍMI VÁLSÁG GEOPOLITIKAI ÉS GEOÖKONÓMIAI ELŐZMÉNYEI

Abstract

A tanulmány Oroszország és Ukrajna kapcsolatát elemzi a Szovjetunió felbomlása és a Krím-félsziget annektálása közötti időszakban. Mivel a két állam kapcsolatrendszerének meghatározó elemei a földrajzi terület feletti uralom és a gazdasági befolyás, a dolgozat geopolitikai és geoökonómiai perspektívából dolgozza fel a témát, a két diszciplína számos releváns elméletét felhasználva. Elsődleges célja, hogy azonosítsa és értelmezze a krími válság legfőbb okait és előzményeit. Az elméleti keret felvázolását követően a dolgozat a nemzetközi szakirodalom alapján tekinti át a két állam kapcsolatának geopolitikai vonatkozásait a Szovjetunió felbomlását követő nyolc évben. A tanulmány harmadik fejezete geoökonómiai szempontból, primer és szekunder források segítségével elemzi az orosz-ukrán viszony gazdasági – azon belül mindenekelőtt energetikai – elemeit, kitérve a gazdasági és a hatalmi tényezők közötti összefüggésekre. A negyedik rész a kritikai geopolitika módszertanát alkalmazva járja körül a NATO keleti irányú terjeszkedésének problémáját, felvázolva és elemezve három kapcsolódó narratív diskurzust. Végül az ötödik fejezet az európai társulási egyezmény aláírásának dilemmáját veszi górcső alá, rámutatva arra, hogy Ukrajna 2010-től két geoökonómiai projekt – az eurázsiai integráció és a Keleti Partnerség – rivalizálásának epicentrumába került.