Felhívás tanulmányok benyújtására a Marketing és Menedzsment különszámába: Kisvállalatok a permanens átalakulás korszakában

A mikro-, kis- és középvállalatok (KKV-k) működését napjainkban a tartóssá vált bizonytalanságok, az átrendeződő térségi és intézményi feltételek, valamint a felgyorsult technológiai-szervezeti változások egyszerre alakítják.

Kiindulópont és logikai ív:
A Marketing és Menedzsment „Kisvállalatok a permanens átalakulás korszakában” című különszámának rendező gondolata éppen ezért az, hogy napjaink tartósan változékony korszakában a kisvállalati alkalmazkodás több, egymással szorosan összefüggő dimenzióban ragadható meg: a tartós bizonytalansághoz való viszonyban, a KKV-k térségi és kapcsolati beágyazottságában, valamint azokban a digitális és szervezeti átalakulásokban, amelyekkel a kisvállalatok a kihívásokra válaszolnak. Egyetlen logikai ív mentén szerveződő kutatási térről van szó: arról, hogy a kisvállalatok miként maradnak működőképesek, miként kapcsolódnak környezetükhöz, és miként szervezik újjá saját működésüket egy bizonytalan, változékony és nehezen tervezhető gazdasági feltételrendszerben.
Ebből a nézőpontból a KKV-k működése a permanens bizonytalanság korában jelenti a kiindulópontot, melyben a vállalati működést a tartós bizonytalanság, a technológiai átmenet és a térségi átrendeződések együttesen formálják. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a KKV-k számára a válság már nem egyszeri megrázkódtatás, hanem elhúzódó működési környezet: a kereslet ingadozása, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés nehézsége, az állami segítség szerepe, valamint a technológiai felkészültség együttesen alakítják a túlélési esélyeket. Ez a felismerés azért különösen fontos, mert elmozdítja a figyelmet az egyszeri sokkhatások leírásától a tartós alkalmazkodóképesség vizsgálata felé. A kérdés többé nem az, hogyan reagál a kisvállalat egy válsághelyzetre, hanem az, hogy milyen szervezeti, pénzügyi és vezetői feltételek teszik lehetővé, hogy huzamosabb ideig is működőképes maradjon egy bizonytalan környezetben. A különszám ezért a kisvállalati ellenálló képességet, túlélést, finanszírozási korlátokat és alkalmazkodási mintázatokat helyezi középpontba, különös tekintettel azokra a gazdaságokra, iparágakra és térségekre, ahol a bizonytalanság a mindennapi működés része (Audretsch et al., 2025; Heller et al., 2025; Kacer et al., 2025; Márkus & Rideg, 2021; Varga et al., 2024).
A kisvállalatok alkalmazkodása mindig konkrét térségi és intézményi közegben zajlik: működésüket nemcsak a gazdasági bizonytalanság, hanem az is alakítja, hogy milyen helyi kapcsolatrendszerekhez, erőforrásokhoz és együttműködési lehetőségekhez férnek hozzá. A friss szakirodalom ezért egyre határozottabban mutat rá arra, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a térségi beágyazottság kérdése nem érthető meg kizárólag nagyvárosi minták alapján. A tudásintenzív KKV-k mozgása, az ökoszisztémák közötti kapcsolódások, valamint a vidéki, periférikus vagy egyéb nem központi térségek vállalkozói gyakorlatai arra utalnak, hogy a kisvállalatok lehetőségei és korlátai minden esetben térségi és helyi adottságok által közvetítettek. A hely így nem puszta háttérfeltétel, hanem a vállalkozói cselekvés egyik meghatározó közege: befolyásolja, milyen erőforrások válnak elérhetővé, milyen együttműködések jöhetnek létre, és milyen fejlődési pályák tűnnek megvalósíthatónak. A különszám ebben a szellemben különösen fontosnak tartja azoknak a kutatásoknak a bevonását, amelyek a fővároson kívüli régiók, a nem központi, periférikus vagy határ menti térségek, illetve a közép-kelet-európai gazdasági környezetek sajátosságait vizsgálják, és ezeken keresztül mutatják meg, hogy a permanens bizonytalansághoz való alkalmazkodás a helyi és térségi beágyazottságon át szerveződik (Burke et al., 2026; Rideg et al., 2022; Spinazzola et al., 2025; Szerb et al., 2023; Tuitjer & Thompson, 2025).
A bizonytalanság jelöli ki az alkalmazkodás kényszerét, a térségi beágyazottság pedig annak közegét, míg a szervezeti és technológiai válaszok azt mutatják meg, hogy a kis- és középvállalatok miként alkalmazkodnak ezekhez a kihívásokhoz. E válaszok közé tartozik különösen a mesterséges intelligencia alkalmazása, a digitális erőforrások felhalmozása és a munkaszervezés átalakulása a KKV-kban. A nemzetközi kutatások már nem egyszerű technológiai újdonságként kezelik a mesterséges intelligenciát, hanem olyan tényezőként, amely átalakítja a döntéshozatalt, az innovációt, a munkafolyamatokat, a tudásfelhasználást és a szervezeti koordinációt. Különösen a kisvállalatok esetében fontos kérdés, hogy a digitális erőforrások nem csupán hatékonysági előnyt jelentenek-e, hanem újraszabják-e a vállalati működés belső logikáját is. Ebből a nézőpontból a technológiai átállás nem különálló téma, hanem a permanens bizonytalanság és a térségi feltételek által meghatározott válaszkészlet része. Másképp fogalmazva: a kisvállalatok nem általában vezetnek be új technológiákat, hanem meghatározott erőforrás-helyzetben, adott térségi kapcsolatrendszerek között, meghatározott túlélési és fejlődési kényszerek alatt próbálják beépíteni azokat működésükbe. A különszám ezért olyan tanulmányokat vár, amelyek a mesterséges intelligencia használatát, a digitális erőforrások felhalmozását, a munkaszervezés átalakulását, a vezetői gondolkodás változásait és a kisvállalati szervezet megújulását összekapcsolt kérdésként kezelik (Lukovszki et al., 2021; Park et al., 2025; Schwaeke et al., 2025; Segarra-Blasco et al., 2025; Sipos et al., 2025).

A különszám a KKV-k működését egymással összefüggő dimenziók mentén ragadja meg. A permanens bizonytalanság jelöli ki azt a nyomást, amelyhez alkalmazkodni kell; a térségi beágyazottság és a vállalkozói ökoszisztémák mutatják meg, hogy ez az alkalmazkodás milyen közegben történik; a digitális és munkaszervezeti átalakulás pedig azt a cselekvési teret írja le, amelyben a kisvállalatok saját jövőjüket alakítani próbálják. Ez a szerkezet egyszerre kellően fókuszált, de kellően tág is ahhoz, hogy a különböző elméleti és empirikus megközelítések találkozhassanak benne. Egy ilyen keretben a kisvállalat nem pusztán egy méretkategória, hanem olyan szervezeti forma, amely sajátos módon érzékeli, közvetíti és kezeli napjaink fundamentális átalakulásait.

Milyen tanulmányokat várunk?
A Marketing és Menedzsment ezért a „Kisvállalatok a permanens átalakulás korszakában” című különszámban olyan empirikus, elméleti és módszertani tanulmányok számára kínál fórumot, amelyek ezt a kérdéskört nem elkülönített szempontok mentén, hanem összefüggéseiben tanulmányozzák. Különösen értékesek lehetnek azok a kéziratok, amelyek magyar vagy közép-kelet-európai tapasztalatokból kiindulva vizsgálják a kisvállalati ellenálló képességet, a nem központi térségek vállalkozói közegeit, illetve a technológiai és szervezeti átalakulás új mintázatait. A különszám célja az, hogy a kisvállalatok kutatását a mai gazdasági és társadalmi átalakulások egyik legrelevánsabb metszéspontjaként értelmezze.

A vendégszerkesztők elérhetőségei:
• Dr. Rideg András (ridega@ktk.pte.hu) egyetemi docens
• Sáfrányné Dr. Gubik Andrea (andrea.gubik@uni-miskolc.hu) egyetemi docens

Fontos határidők:
A felhívás közzététele: 2026.04.15.
A kéziratok benyújtásának határideje: 2026.09.30.
A különszám várható megjelenése: 2027 tavasza

Irodalomjegyzék:
• Audretsch, D. B., Aronica, M., Belitski, M., Caddemi, D., & Piacentino, D. (2025). The impact of government financial aid and digital tools on firm survival during the COVID-19 pandemic. Small Business Economics, 65, 813–836. https://doi.org/10.1007/s11187-025-01014-5.
• Burke, M. K., Sydow, A., Torchia, D., & Corazza, L. (2026). City of “social saints”: The role of place in driving impact entrepreneurship in Turin, Italy. Entrepreneurship &
Regional Development, 38(1–2), 18–44. https://doi.org/10.1080/08985626.2025.2560072.
• Heller, D., Karapanagiotis, P., & Nilsen, Ø. A. (2025). Small and vulnerable during crises? Firm size and financing constraint dynamics. Small Business Economics, 65, 451–473. https://doi.org/10.1007/s11187-024-00996-y.
• Kacer, M., Wilson, N., Zouari, S., & Cowling, M. (2025). Entrepreneurial finance and the survival of equity-funded firms in crisis periods: The case of COVID-19. Small Business Economics, 65, 837–870. https://doi.org/10.1007/s11187-025-01009-2.
• Lukovszki, L., Rideg, A., & Sipos, N. (2021). Resource-based view of innovation activity in SMEs: an empirical analysis based on the global competitiveness project. Competitiveness Review, 31(3), 513–541. https://doi.org/10.1108/CR-01-2020-0018.
• Márkus, G., & Rideg, A. (2021). Understanding the connection between SMEs’ competitiveness and cash flow generation: an empirical analysis from Hungary. Competitiveness Review, 31(3), 397–419. https://doi.org/10.1108/CR-01-2020-0019.
• Park, H., Luo, Y., & Yang, Y. (2025). Cost-effectively leveraging digital capital to develop means for effectual decision-making. Strategic Entrepreneurship Journal. Advance online publication. https://doi.org/10.1002/sej.1547.
• Rideg, A., Lukovszki, L., Varga, A. R., & Sipos, N. (2022). A magyar családi mikro-, kis- és középvállalatok erőforrásai és képességei. Közgazdasági Szemle, 69(6), 739–757. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.6.739.
• Schwaeke, J., Peters, A., Kanbach, D. K., Kraus, S., & Jones, P. (2025). The new normal: The status quo of AI adoption in SMEs. Journal of Small Business Management, 63(3), 1297–1331. https://doi.org/10.1080/00472778.2024.2379999.
• Segarra-Blasco, A., Tomàs-Porres, J., & Teruel, M. (2025). AI, robots and innovation in European SMEs. Small Business Economics, 65, 719–745. https://doi.org/10.1007/s11187-025-01017-2.
• Sipos, N., Rideg, A., Al Najjar, A. S., & Lukovszki, L. (2025). Resource-based view of marketing innovation in SMEs: a multi-country empirical analysis based on the global competitiveness project. Journal of Innovation and Entrepreneurship, 14, 94. https://doi.org/10.1186/s13731-025-00573-x.
• Spinazzola, M., Scuotto, V., Pironti, M., & Del Giudice, M. (2025). Connectedness of entrepreneurial ecosystems: Evidence from the mobility of knowledge-intensive
entrepreneurs. Small Business Economics, 65, 1517–1534. https://doi.org/10.1007/s11187-025-01031-4.
• Szerb, L., Hornyák, M., Krabatné Fehér, Zs., & Rideg, A. (2023). Magyarországi városrégiók versenyképességének mérése és elemzése. Közgazdasági Szemle, 70(2), 119–148. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.2.119.
• Tuitjer, G., & Thompson, N. A. (2025). Rural entrepreneurship as-practice: A framework for research beyond stereotypical notions of entrepreneurial agency and contextual constraints. Entrepreneurship & Regional Development, 37(9–10), 1102–1116. https://doi.org/10.1080/08985626.2025.2475890.
• Varga, A. R., Sipos, N., Rideg, A., & Lukovszki, L. (2024). The comparison of RBV-based competitiveness of Hungarian family-owned and non-family-owned SMEs. Competitiveness Review, 34(7), 1–24. https://doi.org/10.1108/CR-02-2023-0017