Énekeltetek, énekeltétek?

Absztrakt

Ez a rövid cikk két magyar hang – az e [ε] és az é [e:] – közötti szemantikai jelentőségű különbségről szól. Az anyanyelv-elsajátítás során, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kognitív fejlődéssel és a jelentésalkotással, a gyermekek könnyedén megtanulják a két hang közötti jelentésbeli különbséget, amely a magyar nyelvben a palatális igei végződésekben az ismert és ismeretlen tárgyakra vonatkozó igei ragozási minták megkülönböztetésére szolgál. Ugyanez a feladat azonban komoly kihívást jelent a magyar nyelvet idegen nyelvként tanulók számára. Csak miután átlépik azt a küszöböt, hogy pontosan érzékeljék és kiejtsék ezeket a hangokat, kezdhetik el feldolgozni a magyar nyelv határozott–határozatlan ragozásának példáit értelmes kontextusokban. A cikk érvelése szerint a nyelvpedagógia nem kerülheti meg azt a szociokonstruktivista elképzelést, amely szerint a hangok szolgáltatják az elsődleges alapanyagot azokhoz a nyelvi szimbólumokhoz, amelyek bármely természetes nyelvben a sematikus nyelvtani és szituációs jelentéseket hordozzák.