Láthatóvá tehető-e a láthatatlan kéz? Egy ágens-alapú piaci modell tapasztalatai.

Absztrakt

A közgazdaságtani gondolkodás hajlamos a piaci mechanizmusokat ab ovo egyensúlyi rendszereknek tekinteni, ahol az egyensúlyi állapot elérése legfeljebb idő kérdése. Ez a szemléletmód azonban néhány erős feltételezésen alapszik: (i) a láthatatlan kéz explicit megjelenése a walrasi árverező képében, amely a nem egyensúlyi tranzakciókat kizárja, (ii) a szereplők racionális viselkedése, (iii) az információáramlás tökéletessége. A makroszintű vizsgálatok ezen kívül nagymértékben építenek (iv) a szereplők homogenitásának feltevésére (reprezentatív szereplők), valamint (v) az ár- és mennyiségi alkalmazkodás szétválasztására. A valós piaci körülmények azonban rendszerint nem elégítik ki ezeket a feltételeket, így a piaci folyamatok stabilitása kérdéses. Tanulmányunkban egy ágens alapú modell kialakítása segítségével kíséreltünk meg választ adni arra a kérdésre, hogy ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor a piaci folyamatok milyen dinamikát követnek. Egy egyszerű, alulról építkező modell segítségével elemeztük a piaci mikrostruktúrák illetve a döntési szabályok paramétereinek egyensúlyi folyamatokra gyakorolt hatását. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy (i) a piaci szereplők száma akkor is lényeges befolyást gyakorol az alkalmazkodási folyamatra, ha azok homogének, (ii) az ár- és mennyiségi szabályozás aránya nem gyakorol jelentős hatást a piaci ár és mennyiség alakulására, (iii) az információáramlás kiterjesztése javítja a piaci alkalmazkodást, (iv) a heterogén szereplők bevezetése elsősorban a termelők esetén bír jelentõséggel.