Évf. 2024 szám 2 (2024): Az aranymetszés szerinti tőkestruktúra kedvező hatása a pénzügyi teljesítményre és a piaci elfogadottságra

Ulbert József, Takács András, Csapi Vivien

A 20. században az aranymetszés szabályának alkalmazhatóságát a modern tudományokban, köztük a közgazdaságtanban és az üzleti tudományokban is felfedezték. A pénzügyek területén az arany arányt eddig leginkább technikai elemzésre alkalmazták, és sokkal kevesebb figyelem irányult a vállalati pénzügyi problémák megoldására való felhasználásra, például tőkestruktúra-döntésekben. Tanulmányunkban 455 amerikai és európai termelő- és szolgáltatócég adatait elemezzük a 2010-2019 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy van-e pozitív hatása az aranymetszés szerinti tőkeszerkezetnek a vállalatok pénzügyi teljesítményére, illetve piaci elfogadottságára. Eredményeink arra utalnak, hogy szignifikáns pozitív kapcsolat áll fenn az aranymetszés szerinti tőkeszerkezettől való eltérés és a vállalatok aktuális árbevételének, adózott eredményének, részvényárfolyamának, valamint piaci értékének az időszaki maximumértéktől való eltérése között. Mindez azt jelenti, hogy az aranymetszés szerint összeállított tőkestruktúra a pénzügyi teljesítmény és a piaci elfogadottság javításának hatékony eszköze lehet. Teszteredményeink alapján ez az összefüggés jobban kimutatható az Egyesült Államokban, mint Európában, továbbá a szolgáltatócégek esetében erősebb, mint a termelő szektorban.

Kulcsszavak: aranymetszés, arany arány, tőkestruktúra, pénzügyi teljesítmény, piaci elfogadottság.