A vidéki örökség újraértékelése: A helyalkotás és a helyalakítás szerepe
DOI:
https://doi.org/10.15170/TVT.2026.11.02.03Kulcsszavak:
kulturális örökség, kurátori tevékenység, helyteremtés, helyformálás, vidéki turizmusAbsztrakt
Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a vidéki örökség hogyan alakul át a termelés színteréből fogyasztási térré. Ebben az „új vidékiségben” a turizmus a kulturális örökség átalakulásának egyik fő hajtóerejévé válik. Noha a vidéki turizmus hagyományos modelljei általában a vidéket változatlan, nosztalgiát és nyugalmat nyújtó térként ábrázolják, a vidéki erőforrások kreatív felhasználásán alapuló új turisztikai stílusok dinamikusabb modellt kínálnak. Az életmód, a kép és a szellemi örökség egyéb elemei válnak a hely új alkotóelemeivé, és a helyteremtési folyamatok új jelentést nyernek ezen erőforrások révén. A cikk kitér arra, miképp ösztönzi a turisztikai élmények terjedése a vidékkel kapcsolatos kurátori tevékenységet az egyre növekvő számú influenszerek, platformok és a közösségi média által. Kreatívabb környezetben a szellemi erőforrások a kreativitás révén új jelentést nyerhetnek, ami a „helyérték” növekedéséhez vezet. A helyteremtés új modelljét is bemutatja a tanulmány a helyformálás és a helyértékteremtés közötti kapcsolatról, amely aláhúzza a vidéki világ újraértékelésének fontosságát. Ezeket az elveket alkalmazza a Crocus-projekt által kifejlesztett Living Labs.