Nem csak egy hely… A kultúra helyi központja, a Vigadó – kisújszállási esettanulmány

Absztrakt

Magyarország – viszonylag kis területe ellenére – évtizedek óta igen jelentős térségi fejlettségi különbségekkel küzd. Nehéz helyzetben vannak a külső és belső perifériák, s megállapítható, hogy a – folyamatosan csökkenő – külső anyagi erőforrások bevonása, helyi felhasználása sem generált érdemi fejlődést az elmúlt években. Egyre inkább be kellene látni, hogy a fejlődést a helyi, endogén erőforrások kiaknázására érdemes alapozni, amiben meghatározó szerepet kell, hogy játsszon a (tág értelemben is vett) kultúra. Tanulmányunkban egy belső periférikus térség, a tradicionális Nagykunság „kulturális fővárosát”, Kisújszállást vizsgáltuk, azon belül is a település emblematikus épületét, a megújított, multifunkcionális Vigadót, annak a lokális kultúrában játszott szerepét. Megállapíthattuk, hogy a 2015-ös újranyitás óta eltelt nyolc évben – a külső és váratlan nehézségek ellenére – a Vigadó a városban kimagasló szerepet tölt be a kultúra szervezésében és közvetítésében. Mindezeken túl kijelenthető, hogy az épület, illetve az azóta márkává nemesedett Vigadó nemcsak a kultúrában tölt be kiemelkedő szerepet, hanem a városfejlesztési szakirodalom alapján a jövőben ez lehet a város (amely kiemelkedő fejlődési irányt lát a kultúrában) egyik rezilienciapontja is.