A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak múzeumlátogatási szokásai

Szerzők

  • Dalma Klein Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.15170/TM.2026.27.K1.13

Kulcsszavak:

múzeumlátogatási szokások, múzeumandragógia, múzeumlátogatási szokások; múzeumandragógia; felsőoktatás és múzeum

Absztrakt

A múzeumok és az egyetemek szempontjából is fontos, hogy a múzeumok törekedjenek az egyetemisták megszólítására. A hallgatók nem csak a szabadidő eltöltésének céljából látogatják az intézményeket, hanem tanulmányaik előmozdítására is hasznosíthatják a múzeumok nyújtotta lehetőségeket. Az egyetemisták speciális célcsoportot jelentenek a múzeumok számára, mivel potenciális partnerekként lehet tekinteni rájuk.

A kutatás célja az volt, hogy feltárja a Pécsi Tudományegyetem magyar hallgatóinak múzeumlátogatással kapcsolatos szokásait. Az elméleti háttér keretében művelődésszociológiai vizsgálatok és a múzeumokkal kapcsolatos kultúrafogyasztás jellemzői segítenek megismerni az egyetemi hallgatók múzeumlátogatási szokásait és igényeit. Ezt egészíti ki a Pécsi Tudományegyetem hallgatói körében lebonyolított empirikus kutatás. Az online kérdőíves kutatás a PTE hallgatóinak múzeumlátogatással kapcsolatos szokásait vizsgálja. Az alapsokaság a PTE valamennyi magyar hallgatója, nappali és levelező képzéseken. Az adatfelvétel 2025. június 2. és 2025. június 20. között zajlott le, véletlenszerű mintavétellel.

A 103 hallgatói válasz feltárta, hogy a válaszadók többsége évente, vagy annál ritkábban jár múzeumba. A kitöltők jellemzően a szabadidő eltöltése céljából látogatnak múzeumba. A válaszok segítenek képet alkotni a PTE hallgatók múzeumlátogatásának céljáról is, és segítenek átlátni, hogy a különböző karokon tanuló egyetemisták szokásaiban milyen eltérések jelennek meg.

Downloads

Megjelent

2026-08-15

Hogyan kell idézni

Klein, D. (2026). A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak múzeumlátogatási szokásai. Tudásmenedzsment, 27(1. különszám), 150–163. https://doi.org/10.15170/TM.2026.27.K1.13