A szükséges alap: pontosság, hitelesség és megbízhatóság
Tudományos kutatások múzeumokban
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2026.27.K1.3Kulcsszavak:
múzeumi kutatás, ICOM, gyűjteményAbsztrakt
Az ICOM Prágában (2022) elfogadott új múzeum definíciója megerősíti a múzeumok tudományos műhely szerepét, hiszen kiemeli, hogy kutatja a tárgyi és szellemi örökséget, etikusan és szakszerűen működik, hozzáférhető és befogadó, elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás és a tudásmegosztás terén.
A múzeumi kutatásnak két típusa van: az alapkutatás és az alkalmazott (összegző) kutatás, és az a múzeum minden területén megjelenik. A gyűjteményt feldolgozó kutatás a múzeum alaptevékenysége, amelyre épül valamennyi tudásmegosztási gyakorlatunk. A kurátori kutatásnak – összhangban a múzeum küldetésével és stratégiájával – az intézményi munka középpontjában kell állnia, nem elszigetelten, hanem szorosan kapcsolódva a múzeum nyilvánosságához és hosszú távú fejlődésével integráltan artikulálódva.
A „múzeumi kutatás” gyűjtőfogalom, hiszen minden a múzeumban zajló kutatói tevékenység ide sorolható, a gyűjteményalapú kutatástól az oktatás, a múzeumi wellbeing mellett a látogatói kutatásokig, beleértve az egyéni és kollektív, belső és külső partnerekkel és önkéntesekkel, vagy éppen a közösség tagjaival közösen végzett, részvételiségen alapuló kutatásokig a múzeumban, a múzeumon kívül, vagy éppen a virtuális térben. Ezen kutatások egyik alapvető sajátossága a diszciplináris módszertan.
A tanulmány kitér azokra a tartalmakra és változásokra, amelyek az ICOM múzeum definíciójában és a Múzeumok Etikai Kódexében a kutatási tevékenységre vonatkoznak.