Az OLVASHATÓ VÁROS
URBANISZTIKAI, SZOCIOLÓGIAI ÉS FILOZÓFIAI KÉRDÉSEK AZ EGYÉN ÉS A NAGYVÁROS VISZONYA VONATKOZÁSÁBAN
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2026.27.1.8Kulcsszavak:
urbanisztika, várostervezés, városi létmódAbsztrakt
A tanulmány célkitűzése az egyén és a modern nagyváros sokoldalú kapcsolatának filozófiai értelmezése az urbanisztika, az építészetelmélet és a városszociológia diszciplínái mentén. Vizsgálódásunknak három fő – filozófiai, urbanisztikai és építészetelméleti – vetülete van. Ezeket irodalomtörténeti, eszme- és várostörténeti aspektusok egészítik ki. Az urbanisztikai megközelítés alapja az észak-amerikai származású várostervező, Kevin Lynch mentális „városimázs”-elmélete, melyet The Image of the City című, 1960-ban megjelent művében dolgozott ki. Az irodalomtörténeti aspektus a 20. századi magyar szépirodalom Budapest-ábrázolásából merít, és a városi térszerkezet, az épített környezet, valamint a városlakó egyén kapcsolatát helyezi fókuszba. Az értekezésben lényegi kérdésként jelenik meg a nagyvárosi létmód természete a modern és a „posztmodern” valóság keretei között, amely a városi ember és a számára „környező világként” értelmeződő városi tér, illetve épített környezet kapcsolata tükrében válik relevánssá. A szöveg konklúziója a nagyvárosok lehetséges jövőképét vázolja fel a társadalmi rétegződés, az egyéni értékválasztás és az ebből származó életformák sokféleségét figyelembe véve. Ebben a kontextusban kulcsfontosságú a politikai hatalom ellenőrző szerepe, amely mindenkor az urbánus létmód spontán szerveződése ellenében fejti ki tevékenységét. Az értekezés módszertani elve a városi létmód interdiszciplináris megközelítése, amely segítheti az egyén és a gyorsan változó környező világ viszonyának pontosabb megértését.