AN ASPECT OF HUNGARIAN AND SERBIAN ADULT EDUCATION

Absztrakt

Az egész életen át tartó tanulás (LLL) olyan fontos társadalmi-gazdasági kihívásokra adhat választ, mint a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása. Az egész életen át tartó tanulás megvalósításában a felnőttképzőknek kulcsfontosságú szerepük van (Farkas, 2014). A differenciált tevékenységek és kompetenciák különleges követelményeket támasztanak a felnőttképzők szakmaiságával szemben, ami az interfész területén végzett munkában többféle cselekvési logika közötti egyensúlyozást eredményez. Ahhoz, hogy a felnőttképzők folyamatosan összehangolják mindennapi munkájuk gazdasági, bürokratikus és szakmai követelményeit, elengedhetetlen a „hibrid szakmaiság” elnevezésű koncepció (Noordegraaf, 2015). E tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi és szerbiai felnőttképzésbe, összehasonlítsa azokat, és megvizsgálja a korai gyermekkori oktatók szakmai továbbképzését biztosító felnőttképzők tevékenységét, kompetenciáit és a hozzájuk kapcsolódó professzionalizmust. A kutatás a következő kérdésekre keresi a választ: Melyek a felnőttképzők főbb tevékenységei és kompetenciái? Melyek a két ország közötti különbségek és hasonlóságok? Hogyan értelmezhető a felnőttképzők hibrid szakmaisága? A kutatás keretében félig strukturált szakértői interjúkat készítettek egy szerb és egy magyar felnőttképzővel, valamint elemezték a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokat (Zakon o obrazovanju odraslih, 2013, Felnőttképzési törvény, 2013) és a tanárképzési tanfolyamokat szabályozó rendeletet és kormányrendeletet (Pedagógus-továbbképzési kormányrendelet, 2024). Mivel mindkét ország oktatási rendszere a kontinentális típus alapvető jellemzőit mutatja, sok hasonlóságot találunk a területek, tevékenységek és kompetenciák tekintetében. A különbségek a két ország eltérő gazdasági és kormányzati rendszerének tudhatók be. A felnőttképzés és -oktatás általában sokféle gyakorlatot ölel fel, amelyek számos más területtel összefonódnak. A hibrid professzionalizmus elméletének és a felnőttképzés gyakorlatának kapcsolatát a bemutatott interjúalanyok is megerősítik.