NAVIGATING THE DIGITAL AGE

A SYSTEMATIC REVIEW OF HOW DIGITAL PARENTING IS STUDIED AND CONCEPTUALISED

Absztrakt

A digitális technológia által irányított korszakban egyre fontosabbá válik annak megértése, hogyan alakítják a szülők szerepüket a digitális környezetekben (Benedetto et al., 2020; Modecki et al., 2022). A digitális szülőség, mint a technológiai, oktatási és szociokulturális tényezők által formált, többdimenziós jelenség, egyre inkább kutatott (Livingstone et al., 2015; Mascheroni et al., 2018).  Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja, miként jelenik meg a digitális szülőség fogalma a 2020 és 2024 között megjelent szakirodalomban, továbbá feltérképezze a kutatásban alkalmazott módszertani megközelítéseket. A kutatás céljainak elérése érdekében szisztematikus szakirodalmi irodalmi áttekintést végeztünk a PRISMA 2020 irányelveinek megfelelően. Az adatbázisok közül a Web of Science szolgált az irodalomkutatás alapjául, melynek eredményeként 19 tanulmány került kiválasztásra teljes körű elemzésre. A tartalomelemzést MI-alapú kódolási eszközök segítették (pl. Edwards et al., 2020) a fogalmi és módszertani mintázatok feltárásában. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális szülőség egy összetett, kontextusfüggő gyakorlat, amely adaptív megközelítéseket követel meg, és melyet egyéni, kapcsolati, valamint kulturális tényezők egyaránt alakítanak. Emellett a kutatási módszerek sokszínűsége is tükröződik a vizsgált tanulmányokban. A kutatás elméleti szintű hozzáadott értéke a digitális szülőség mélyebb megértése, különös tekintettel a kapcsolati és szociokulturális tényezőkre. Gyakorlati vonatkozásban az eredmények rámutatnak azokra az oktatási programokra és fejlesztési lehetőségekre, amelyek támogatják a szülők digitális írástudását, érzelmi kapcsolódását, valamint hatékony közvetítési stratégiáinak kialakítását.