Szovjet béklyóba zárt szövetség
A Varsói Szerződés, mint nemzetközi kapcsolatrendszer
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.2.5Kulcsszavak:
Hidegháború, Varsói Szerződés, Szovjetúnió, Keleti Blokk, katonai tömbAbsztrakt
Munkámban a Keleti Blokk katonai tömbjének, a Varsói Szerződésnek (a továbbiakban: VSZ) a létrejöttét, annak okait, szerkezetét, felépítését, működését és a nemzetközi kapcsolatokban játszott szerepét mutatom be. Nézetem szerint a köz-, és a felsőoktatás történelemkönyveiben, valamint a tanórákon kevés szó esik a VSZ-ről. A legtöbbször csak a megalakítása, Magyarországnak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sikertelen kilépési és semlegessé válási kísérlete, Csehszlovákia 1968-as megszállása, majd a Keleti Blokk összeomlása utáni, 1991-es felszámolása kerül megemlítésre.
Jelen tanulmány részletesen elemzi azt a katonai-politikai függőségi viszonyt, amit a katonai tömbben való tagság jelentett a tagországoknak. Ennek tükrében a következő kérdésekre keresem a választ: Mi volt valójában a VSZ? Hogyan szólt az alapító okirata? Mi volt a propaganda és a valós cél közötti különbség a létrehozásakor? Hogyan épült fel a belső struktúrája, milyen fórumai voltak? Kötelező volt, és ezért a Keleti Blokk összes országa belépett a katonai szervezetbe? Ki lehetett belőle lépni, és ha igen, akkor volt, akinek ez sikerült? Milyen volt az el nem kötelezett, de a „szocialista utat követő” Jugoszlávia, és a legjelentősebb távol-keleti kommunista ország, Kína kapcsolata a VSZ-szel? Kik álltak még kapcsolatban a katonai tömbbel? Változott a szervezet szerepe a Hidegháború időszaka alatt? Ha igen, akkor mi befolyásolta ezt? A VSZ minden szintjén kizárólagos szovjet dominancia érvényesült? Voltak a tagállamoknak közös hadgyakorlatai? Csehszlovákián kívül más katonai akciókban is részt vett a szövetség? Mikor és hogyan zajlott a feloszlatása?