KEZDŐ SZAKÉRTŐK ÉS SZAKÉRTŐ KEZDŐK.

A JÖVŐ TANÁRAINAK CARRIER-READINESS VIZSGÁLATA A SZERVEZETI TANULÁSON KERESZTÜL. PILOTKUTATÁS

Absztrakt

Berliner (Berliner, 2005) szerint a szakértői tudás sokrétű fogalom, amely nemcsak a tudásra és a készségekre, hanem azok hatékony alkalmazására is kiterjed. Megkülönbözteti a szakértőket és a kezdőket, és rámutat, hogy a szakértők mélyebb tudással rendelkeznek a szakterületükről, képesek gyorsan felismerni és reagálni az információkban rejlő mintázatokra, és tudásukat hatékonyan felhasználni a döntéshozatalban. A szakértőség fogalma sokszor intuitív, túlságosan szigorú beleértési kritérium alkalmazása nem is célravezető (Anderson et al. 2023) A kezdők kevésbé jártasak a szakterületen, és nehezebben
ismerik fel a releváns információkban rejlő mintázatokat. Gyakran egyszerű szabályokra vagy heurisztikákra támaszkodnak a döntéshozatal során, a mélyebb alapelvek helyett. A tanári fejlődés heurisztikus modelljében (Berliner, 2001) Berliner szakít azzal a hagyománnyal, hogy a szakértelmet a pályán eltöltött idő hossza, a diplomaszerzés óta eltelt idő vagy az életkor határozza meg. Olyan más szempontok is felmerülnek, mint a megélt esetek száma, a reflektivitás, a szakmai énkép, és -szocializáció kérdései. E szakértői modell alapján pilotkutatást végeztünk, abból a célból, hogy a korai pályaszocializáció segíti vagy hátráltatja-e a tanári pályára felkészülést. A kutatói kérdés, hogy a korai, az elsőéves tanári felkészítés első heteiben megvalósuló pályaszocializációs gyakorlat, tapasztalat, milyen hatással van a résztvevők önhatékonyság-érzésére? A vizsgálat nullhipotézise, hogy a megkérdezettek önmagáról tett állítása nem esik egybe a Berliner-féle modell behatárolással. A kutatás stratégiája kvantitatív, az adatok kigyűjtése online kérdőívvel történt, az adatok feldolgozását Jamovi 1.8 Cloud Beta platformon végeztük. A vizsgálatban résztevők száma 32 fő, a mintavételezés módja kényelmi. A pilotkutatás várható eredménye, hogy jósló erejű információt kapunk a korai pályaszocializációban résztvevő hallgatók önhatékonyságának szubjektív megítéléséről, amely a kutatás további folytatása lehetséges irányait is kijelölheti. Emellett az eredmények jól hasznosíthatóak a tanári felkészítés tartalmai fejlesztésében, egyaránt.