A digitális flow világa – Egy kísérlet első eredményei
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2023.24.2.8Kulcsszavak:
kiterjesztett valóság;, HY-DE modell, FLOWAbsztrakt
Jelen tanulmányban a kiterjesztett valóság és HY-DE modell multimédia alapú módszertan hatását vizsgáljuk a hallgatók szaknyelvi kommunikációjára vonatkozóan, valamint felmérjük, hogy a tanórákon alkalmazott IKT eszközök milyen hatást gyakorolnak a hallgatók bevonódására az élményszerűség, illetve a tanórai feladatok hallgatói képességekhez való illeszkedése (flow állapot) kapcsán. A kísérletet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (a továbbiakban: NKE RTK) rendészeti szaknyelvi órák keretében végeztük. Az osztálytermi kutatás (2021/2022/2023) célja elsősorban az alkalmazott technológiák hozzáadott értékének diagnosztizálása a tanulók teljesítményének és motivációjának tükrében. Azt vizsgáltuk, hogy az IKT eszközökkel támogatott tanulás egybeesik-e a tapasztalattal és/vagy a kihívásokkal. Míg a kontrollcsoportban IKT eszközök nélkül, hagyományos módon történt a tananyag elsajátítása, addig az 1. vizsgálati csoportban a HY-DE modell és az AR segítségével valósult meg a tananyag elsajátítása, a 2. vizsgálati csoportban pedig csak az AR-t használtuk tanítási-tanulási célból. Hipotézisünk szerint a technológiák alkalmazásának hatására a hallgatók élményként és kihívásként élik meg az innovatív technológiával támogatott tanórák tanítási-tanulási folyamatát.
Mérőeszközök: (1) szókincs előtti és utáni tudástesztek; (2) a tanulók állapotát mérő áramlási teszt. Az első eredmények szignifikáns különbséget mutatnak a vizsgálati és a kontrollcsoportok között (ANOVA p<0,001). Ez azt jelenti, hogy a tanulók a technológiákkal támogatott tananyag folyamatát élményként fogták fel, ugyanakkor kevésbé tapasztaltak kihívást a feladatokban. A tanulmány a TKP2021-NKTA-51 azonosítószámú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg, melynek keretein belül a digitális kompetenciához köthető kutatások is megvalósításra kerültek. Ezek egyike a jelen tanulmányban olvasható kutatás és annak első eredményei.