A Nyitott ház —előtér kísérletek: Konténerizáció a közművelődés tereiben
DOI:
https://doi.org/10.15170/TM.2023.24.1.1Kulcsszavak:
Nyitott ház mozgalom, közösségi művelődés, tevékenység-lehetőségekAbsztrakt
A tanulmány szerves részét képezi egy, a Nyitott ház Kollégium tevékenységét és szakmai eredményeit kutató munkának. Az 1970-es évek közepén felerősödött szakmafejlesztői szemléletmód a közművelődés fizikai tereinek és a művelődési formák megújítására irányult. A Népművelési Intézet által életre hívott szakmai innovációs kísérletek a Nyitott ház mozgalomban bontakoztak ki.
Az intézmények adottságainak és funkcióinak, tevékenységrendszerének újragondolását elsődlegesen a szűkös szakmai erőforrások ösztönözték. Az alkalmi és az állandó művelődési lehetőségek megkülönböztetéséből eredő elméleti program gyakorlati modellezésére 1976-1978 között a csepeli Rideg Sándor Művelődési Házban került sor. A konténerizáció folyamatosan biztosítható, kötetlen, az egyén részéről aktívitást igénylő tevékenység-lehetőségekre irányult. A progresszív, szemléletváltó gyakorlat nem tudott meghonosodni hazánkban. Ugyanakkor a Magyarországon több, mint 40 évvel ezelőtt zajló előtér kísérletek a napjainkban „markerspace” (“munkaterület”) néven világszerte elterjedt közösségi „tevékenység-terek” sajátos előképének is tekinthetők. A kutatás korabeli publikációkra épül.
